Nem igazán szoktam politikai és gazdasági témában cikkezni, de egy ilyen téma kapcsán önkéntelenül is muszáj írnom. Elég nagy port kavart nemrég egy törvénytervezet, amelyben az internetadó mértéke szerepelt. A gigabyte-onként 150 forintos határ sokakat meglepett, beindította újra a kreatív mémek és poénok gyártását, tüntetések kezdtek el szerveződni olyannyira, hogy ma jelentették be, hogy maximalizálják a háztartások számára 700 forintban ennek havi adóterhét. Vagyis kicsit több, mint egy DVD-nyi adatforgalmat bonyolíthatunk adózva, a többire nem számolhatnak rá semmit. Sokaknak talán jó hír, de nézzük is meg, hogy igazából mivel megy szemben a törvénytervezet ezen része önmagában. Érdekességnek szolgálhat, hogy a tervezetről sem a frakció, sem a szakmai szervek sem tudtak – vagyis semmiféle előzetes egyeztetés nem történt. Ugyanakkor a Financial Times cikkében az Európai Bizottság illetékes biztosa is aggályosnak, veszélyesnek tartja, és a világon elsőként kívánja országunk az internetadót bevezetni.
Talán felesleges említenem, hogy a plusz adóteher drágább szolgáltatáshoz fog vezetni, nagyobb lesz az előfizetés havidíja. Ahogy Member írta a Facebookon példának: „Lehet egy szegény faluban nem kerül minden nap hús az asztalra, alig fizetik ki a közterületek világítását, de internet akkor is van, mert tudják, hogy máskülönben el lennének vágva a világtól és rengeteg lehetőségtől.” Ez elég súlyos dolog olyasvalakitől, aki maga is jó időt töltött egy hasonló településen. Most az ő esélyeik is tovább romlanak ezzel a döntéssel, hiába a felső korlát.
Az igazi probléma nem is a háztartásokban, hanem a gazdaságban és a politikában jelentkezik ennél. A politikában nem csak az ellenzék további erősödését jelenti az, amikor az emberek ismerik, hogy Finnországban emberi alapjognak számít a 100 mbit/sec sebességű szélessávú internet és az unióban sincs nyoma ilyen adónak. Továbbá Dél-Korea is 10 gigabites internethálózatot épít ki, és a hazai fejlesztési irányzat is egyre inkább az online-osítás felé mozdul. Ott vannak a bolti NAV-gépek, az iskolákban terjed az e-Napló, egy egyetemista számára pedig egyenesen létfontosságú, mindegy milyen szakon tanul. De folytatva a szériát, a könyvtárak számára is fontos, hiszen rengeteg könyvtár (és iskola, cég) nem megveszi a katalógusprogramot, hanem bérli a fejlesztőktől, akiknek a saját szerverén fut a program, ott épülnek a nyilvántartások olvasókról, állományról. Ugyan az iskolák költségkeretét most már a KLIK határozza meg és egyes tankerületek jóval szegényebb költségvetésűek. És ugye ez nem csak az iskolai könyvtárakat befolyásolja, de lényegében az informatika órákat is, ahol szokták mondani a tanárok, hogy „lehetőleg mindig frissítsük a programjainkat” (noha a valóság az, hogy a legtöbb rendszergazda erről megfeledkezik és régebbi programokat tart a gépeken). Az ELTE TáTK-on is működik a Coospace, ami távoli oktatást teszi lehetővé, illetve több tanfolyam online zajlik. És ezek csak az oktatásban és nevelésben lévő jelenlegi állapotok. (És akkor még említettem azt a papot, aki pár éve azzal került a híradóba, hogy a misét Skype-on tartja?)
A szakma azt hitte, hogy az internet fejlesztése az eddiginél jobban haladhatna tovább, mivel a piacszabályozó rendelkezések és a hozzáférési kötelezettségek (ezek hátráltatják a fejlesztéseket) felülvizsgálatra kerülnek. Ezeknek a felülvizsgálatoknak engedékenyebb irányba kellett volna mutatnia, hiszen egy olcsóbb szolgáltatást és infrastruktúrát fejleszteni jóval egyszerűbb, mint olyat, amit különadó(k) sújtanak. Főleg, hogy olyan direktívákat és vezérelveket követünk, hajtunk a kitűzésük óta, mint az, hogy 2020-ra minden háztartás számára hozzáférhetővé váljon az internet az országban (amit politikusaink 2018-ra ígértek be). Egy ilyen direktíva elérését is meglehetősen hátráltatja, már a felmerülő többletköltségek mellett az emberi tényező, hogy többen nem akarják kihasználni a lehetőséget, így a bekötés mondhatni felesleges pénzkidobássá vált, és mire idővel megfizethetővé válik a függőben hagyott bekötésekkel, az infrastruktúra elavulttá válik, fejlesztésre fog szorulni. Az informatika világában ez nem újdonság, hiszen évente változik a technológia, jelennek meg jobb és jobb eszközök.
De maradjunk csak az elvi szinten. Az adó alapvetően ütközik a hálózatsemleséggel, ami uniós alapelv a felhasználók információhoz való szabad hozzáféréséről és terjesztéséről, az általuk választott alkalmazásokkal és szolgáltatásokkal. Vagyis függetlenül attól, hogy kié a tartalom, ki osztja meg, mindenki számára elérhető kell legyen az igénybe vett eszközökkel. Továbbá mint már azt említettem az emberi faktor, tényező szintjén, az internethasználat visszafogására ösztönözhet. ami pedig annak az uniós törekvésnek tesz keresztbe, ami az internet 100%-os elterjesztését célozza meg. Ehhez fűződően cél egy digitális belső piac kialakítása, az elektronikus kereskedelem élénkítése és a digitális tartalmak elérhetővé tétele. Ironikus, hogy ezt a tervet eddig a magyar kormány támogatta az uniós Tanácsban, és egy különadó mindent tesz vele, csak nem segíti elő.
Kedvenc mondatom a nyilatkozatokból az a fejesektől, hogy „elvben a szolgáltatók nem háríthatják át a fogyasztókra a plusz terhet”, azonban korábbi éves példák bizonyították az ellenkezőjét. Ahogy magyar tanárom mondta mindig: „hinni a templomban kell”. Mert amennyiben meglépik, úgy a rajta lévő már amúgy is meglévő adóterhek megnőnek. Máskülönben a legtöbb teher a szolgáltató és hálózattulajdonos cégeket éri, ami viszont a hazai internetfejlesztést fogja negatívan befolyásolni. Rosszabb növekedési ütem, ami nem csak a hálózatinfrastruktúrájában, sebességében és minőségében fog megjelenni, hanem közép-hosszabb távon az elmaradottság szakadékát szélesíti.
Lehet papolni arról, hogy a kultúra védelme meg az elmaradó szerzői jogból származó bevételek így pótlásra kerülhetnek, de szép angol szóval fogalmazva ez bullshit. Már azzal kezdve, ha megnézzük egyes kultúrholmik árát, és nem egyenként, hanem összesítve mennyibe kerülhet a szórakozás. Nem csak egy jobb zenekart, előadót figyel az ember, hanem többet is, és a hazai zene CD-k ára minden csak nem rózsás (átlagban az újabb lemezek 3-6 ezer közt mozognak). Egy újabb DVD- és Blu-ray ára önmagában elmegy, de az ember sem egy filmet kedvel, vagy szeretne a gyűjteményében tudni. És akkor mondjam tovább a könyvek árát, hogy a jobb ismeretterjesztő és szakkönyvek időnként milyen borsosak? (Noha ez külföldön sincs másképp. Gondoltam például nézek szerzői jog témában Angliában könyvet, mivel idehaza a kínálat enyhén szólva is felejtős és korlátolt. Csak a Book Depository-n 100-300 eurós könyvekre bukkantam a témában, amelyek érdekesebb és pontosabb témákat öleltek fel. Naná, hogy inkább nem rendeltem egyet sem…)
Röviden, az internetadó egy olyan intézkedés, amit mindegy milyen korban vezetnek be, az mindenképp negatív hatással fog lenni a meglévő infrastruktúrára, és a jövőbeli elképzelésekre. A kormány, amely minden gond nélkül átviheti a tervezetet a valóságba, mert ezt semmilyen uniós szabályozás nem köti meg, ezzel a már évek óta zajló, részint saját szakmapolitikájának tett keresztbe. A jelen helyzetben és fejlettségben semmi sem indokolja sem az adatforgalom-alapú adózást, sem magának az internet-előfizetésnek különadóval sújtását. Sokkal inkább az interneten folyó cselekmények ellen kell fellépni és azokra szabatni pénzbüntetést vagy az előfizető számára plusz terheket róni ideiglenesen. Mint azt mostanság bevezették Angliában és Wales-ben, ahol 2 év börtönbüntetést szabhatnak ki azokra a trollokra, akik életveszélyesen fenyegetnek meg üzeneteikben másokat. A DDoS-támadásokért is a hatályos büntetőjog szerint börtön is járhat az elkövetőnek, azonban tudjuk, hogy ez ebben az esetben csak a végső eset, addig csak feltételesen ejtik az ügyet vagy egyáltalán nem foglalkoznak vele.
Mikor elsőnek meghallottam,hogy 150ft/gb,nem akartam elhinni.Azt gondoltam,hogy csak elírás lehet,hát nem az. Viszont ha csak abból indulunk ki,hogy lesz egy felső plafon (sok helyütt 700ft-ot emlegetnek),akkor sem tartom jó ötletnek,mivel még mindig vannak az országban helyek (köztük városrészek is),ahol nincs rendesen,vagy éppen semennyire kiépítve a vezetékes internet.
Elég sok helyen olvasható,mennyire fontos manapság az internet,s vele együtt az informatikai tudás,ezzel szemben ez az adó nem épp a növekedést,fejlődést segítené.
Így én azt gondolom,hogy ha az ország egy részének nincs lehetősége normális (lásd nem mobilinternet) keretek közt igénybe venni adott szolgáltatásokat,akkor inkább a fejlesztésen,fejlődésen kéne,hogy legyen a hangsúly.
A következő amit nem értek,az az,hogy az Unio szinte már mindenbe beleszól,viszont ez az a pont ,ahol teljesen tehetetlenek? Értem én,hogy egy ország szuverén joga az új adófajták kivetése (ami vicc,hogy ebbe nekünk állampolgároknak sincs sok beleszólásunk,mivel új adónemek eltörlésére irányuló népszavazás nem írható ki),viszont akkor sem értem,hogyan lehetséges ez.
Ami a lényeg,hogy ha az új adó a meglévő hálózat fejlesztésére,bővítésére lenne fordítva,akkor talán megérteném,viszont így ebben a formában inkább csak felháborító.
Ez nem kiépítettség, hanem elv kérdése. Ha most megszavaznak egy maximális árat(amit ugye mindenki ki fog fizetni, mert 10-20Gb egy-két nap alatt röhögve összejön), akkor mi tartja vissza őket attól, hogy egyéb indokokra hivatkozva ezt később feljebb tornázzák. Megsúgom… semmi. A szolgáltatók 1000%, hogy kiterhelik ránk. Mind mondtam, elvekről beszélünk. A finneknél például alanyi jogon ingyen jár az internet, máshol meg fedik le a köztereket nyilvános wi-fi hotspotokkal. Írországban minden buszon, minden buszmegállóban van wi-fi elérés. És még a drága kormányunk kampányolt vele, hogy 2015-re minden háztartásban net lesz… persze, hogy lesz, mert kell nekik a pénz. Az már egy másik dolog, hogy az alsó 7 millió gatyája rá fog menni. És itt értünk el a legnagyobb problémához. A mai világban nem lehet megélni internet nélkül. Itt most nem a szórakozásra gondolok, hanem a megélhetéssel kapcsolatos tevékenységekre utalok: csekkek befizetése, bankszámlák, befizetések, utalások ellenőrzése. Ezen felül még ott van az oktatás is… a jó kis Neptun… élmény használni, akinek nem volt hozzá szerencséje, az nem tudja mit hagyott ki(én még betárcsázós nettel Neptunoztam, maga volt a megtestesült mazoizmus).
2015? Azt mikor ígérték? A ’20-asat tudom, amire mondták, hogy ők már 2 évvel előtte megcsinálják. Mondjuk nem lepne meg, ha ez is legalább egy évtizedes halasztott ígéret lenne.
Mondjuk annyi tekintetben a kiépítettség kérdése is, hogy ugye, ha nagyobb adót vetsz ki a lisztre, akkor nem csak annak az ára emelkedik, hanem a kenyéré is. Ha most az adatforgalmat akarják adóztatni, akkor ugye a szerverek használati díja is megugrik ezért, csak hogy egy direkt sarkított példát említsek.
Ó Neptun… Nekem annyi szerencsém volt az ELTE-n vele utolsó tanulmányi évben, hogy a 2/3-a nem működött, annak ellenére, hogy milliókat fizettek a teljes verzióért, és nem volt ami visszafogja még tanulmányi időben sem, nem hogy a tárgyfelvétel ideje alatt. 😀 Közben meg nézem a bmeme.hu oldalát, ahol mindig a tökénél ragadják meg azt az életérzést, amit át kellett volna élnünk.
A wi-fi lefedettséggel nekem van egy friss élményem: Óbuda főterén képtelen voltam bármire is rácsatlakozni a szabad wi-fivel. Így nem tudtam se térképet megnyitni, se a közelben rendes internetkávézót, esetleg könyvtárat keresni, hogy onnan intézzem el azt, amit akartam.
Az Unió rendben, hogy beleszól mindenbe, és néha túl sok mindenbe, de ha ebben a kérdésben teszi, akkor kivételesen helyesen. Member is meg tudja mondani, hogy mennyire átláthatatlan és kaotikus ez a rendszer, amit kiépítettek, és csak látszólag milyen átlátható. Nekem mesélni se kell, uniós szakirányos voltam, és mondanom se kell: egy félév és már hócipőm tele volt vele. A “hogyan lehetséges” része pedig egy elég egyszerű választ sejtet: összehangolt pénzügyek. Csak pont az a baj, hogy más területek el vannak maradva a nyugat-európai átlagtól, sőt, Nyugat-Európában is vannak olyan részek, amelyek erős fejlesztésekre szorulnak, hogy a gazdaságuk ne egy pénznyelő legyen. Jelenleg egész Európát a német gazdaság tartja fenn és pénzeli, ami elég brutális.
Amúgy sajnos nálunk a fejesek nem olyan “becsületesek”, hogy az adód arra fordítják, aminek a címén levonják.