Animekritika videóverseny 2016/2

Ismételten rendezésre került egy videókritikás verseny Mondóéknál, aminek akkor is aktív részese vagyok, ha épp nem zsűrizek (mint az első alkalommal). Akkor az volt az alapelvem, hogy a használt technikát nem illetem szóval, hiszen mindenki azzal dolgozik, amivel tud, viszont annál jobban figyelem mit mond, hogy építi fel a videója szöveges részét, illetve túlnyúl-e a kereteken. Aztán jött a második, aminél nem voltam háttérember, így összeraktam a Doraemonos fricskám, ami sokaknak csalódás volt… mivel az nem egy hentai. Ez van srácok, nem lehet mindig műbránerből a kerítés. Viszont versenyzőként is támogattam Timit a szervezésben. Külön fenyegetést is kapott, hogy ha nem zsűrizek, akkor videózok. Úgy fest, készpénznek vette és ezúttal se választott zsűrinek, hanem mintha szándékosan erre a fenyegetésemre játszott volna rá, hogy beváltom-e (főleg úgy, hogy tudom, az utolsó héten jönnek csak be a nevezések, és főleg a határidő előtti 1-2 napban – most megdőlt a rekord, 21 videó érkezett.)…

[youtube https://www.youtube.com/watch?v=QP3zKHJHngU&w=560&h=315]

Be, én marha, be. Megvolt az ötletelés (ennek egyik része a videóban el van mondva), beszélgettem, elkezdtem a szövegkönyvet. Repült a kukába. Aztán Timi írta, hogy régebbit is lehet választani, nem feltétlenül kell ideinek lennie az alanynak. Oké, ez annyit jelentett, hogy vissza a tervező asztalhoz. Megírtam az első oldalt szöveggel, rendezési jegyzetekkel-utasításokkal, majd hanyatt dőltem, és csak annyit mondtam, hogy „f*szom az egészbe”, főleg azért, mert „ez nem az én stílusom”, „ez nagyon Éjjeli Vakond-utánzat”. A félkész szövegkönyvet megkapták azok, akikkel beszéltem erről az ötletről, és megnéztem inkább Nostalgia Critic akkori új videóját („Is weird the new brilliant?”), és közben jöttek rá a reakciók, köztük Timié is, hogy „ez kell, csináld meg!”. A nézett videó pedig adott egy támpontot. De a stílusgyakorlattal, hogy részben NC, részben L.Mole, nagyon nem voltam megelégedve ugyanúgy. Sebaj, Kubrick is rendezett egy olyan filmet, amit aztán letagadott.

Forgatásra felkészülés, kellékek összeszedése, tényleges forgatás – egy álló napot elvett (a videón is látszik, hogy fokozatosan sötétedik, így észre lehet venni melyik snitt a nap melyik szakaszában készült). Mert hát temérdek baki: nem vagyok a képben, túl messze vagyok, túl közel, rosszul áll a kamera, nem lehet elolvasni a szöveget, nem áll stabilan a létra… na meg a szokásos beszédhibák. A raccsolás már megszokott (és ezúttal 100%-kal jobban megy, mint korábban!), de amikor az alapszavakba jobban belebonyolódok, mint Medgyessy az „útelágazódásba”, az azért cink.

Vágás. Na ez az, ami az utolsó hétig nem akaródzott menni. Egy hétvége alatt felaprítottam a sorozat felét, specialokat, a felhasznált filmeket, zenéket… Aztán éjszakákon át illesztettem, és még közben is jöttek ötletek, mint „A rétegek!” jelenet, vagy amikor vannak „a néző jelenleg” pillanatok. Renderelés, v0, rendben, rostán átment, javítás, v1, javítás, javítás, javítás, v2, újrarenderelés, újrakódolás, aztán szevasz. Mehet a nevezés.

* * *

Legközelebb már csak akkor csinálok videót, ha a legrosszabb animét kell bemutatni. Ahhoz pedig van is bőven ötletem… fufufu.