A soron következő bejegyzést a sokszor a gonoszságnak megbélyegzett káröröm szülte. Amióta az egyetemünkön bejelentették, azóta kétkedve fogadtam az elektronikus tanulmányi rendszerünk, az ETR leváltását Neptunra. Kisebb bennfentes infókért se nagyon a szomszédba mennem, az akkori szakmai gyakorlati helyemen felügyelve az olvasószolgálaton hallgattam az egyik tanár morgását a PhD-sek felé, hogy azon gondolkodik, hogy ki mennyit kaphatott ezért a halott és sok gondot okozó ügyért zsebbe. És most jöjjön, már jó előre a saját, ilyenkor megszokott mondásom: „ÉN MEGMONDTAM!”
Az évente 24 millió forintba kerülő tanulmányi rendszerről naponta érkeznek a panaszos levelek az index.hu cikke szerint.
A bajok rossz adminisztrációról, elfuserált adatkonvertálásról, a kurzusok környékén a felvételek rendszertelenségéről, a kiváltságos jogok összezavarodásáról, Google fordítós angolsággal való kétnyelvűsítésről és mi egyéb nyalánkságról szólnak. Egy szóval, a cikk nem ferdít, valóban káosz van az ELTE-n. De ez nem lenne újdonság attól még.
Mivel olvasom a bmeme.hu-t, illetve beszélgetek más egyetemek diákjaival, ahol Neptunt használnak, így tudom, hogy a rendszer gyenge, amit az állítólagos nagy tudásával igyekszik kompenzálni. Az ő tapasztalataik után tudtam, hogy az új frissítés se fog sok jót tartogatni, kiváltképp, hogy nem a megfelelő időben történt az átállás. S erről a morgó tanárt is figyelmeztettem akkor, valamint előre prognosztizáltam neki ezt a káoszt. Bár ezek szerint akkori szavaim süket fülekre találtak és a saját szakomon is hülyének néztek a szkepticizmusom okán. Erre itt vagyunk: az önigazolódásnál. Az átállások okozta feszített tempó ugyanis sosem vezet jó eredményre, a legnagyobb igyekezet ellenére sem. Ez ideje lenne végre megtanulni.
Hogy mit kellett volna? Nyáron, abban a 2 hónapban, amikor az egyetemisták nem járkálnak állandó jelleggel, nincs kimondott szükségük a tanulmányi rendszerre valamilyen oknál fogva, akkor neki fogni. Ez idő alatt még akár egy tesztfutamot is le tudtak volna vezényelni, ahol a nagy számok törvényei alapján ellenőrzés során kiszűrhették volna ezeket a hibákat. Mivel a 2012-es nyáron még korai lett volna, így a 2013-as nyárra már egy sokszor tesztelt, hibátlan adatkonverzióval bőven elő tudtak volna állni, amikor már csak a kisebb hibákat kell korrigálni, illetve a különböző modulok problémáit helyreigazítani (jelenleg az órarend funkció pl. nem működik, a tanulmányi előmenetel összegzőjében jóval több kreditet számol el, mint amennyi a tényleges, valamint egy tárgyat nem tudok felvenni, amivel az általános törzsanyagot abszolválhatnám… de ezek a kisebbek, amiket én tapasztaltam).
De ez a technikai fele. Ugyanakkor az egyetem a hallgatóiért van – legalább is a propagandában ezt szajkózzák előszeretettel, ehhez képest ezt köpték szembe. Idézem a cikkből:
A hallgatóknak a hírhez írt hozzászólások alapján nem tetszett a döntés. A mindkét rendszert megjárt diákok is egyértelműen az ETR mellett tették le a voksukat.
Valóban, néhány HÖK-ös, meg pár elvetemült lovakra aggatott szemellenzőt viselőt képviselő diák, illetve a Pesti Bölcsész Újság egyik cikkírója méltatta csak, azonban érdekes, de igazából nem lep meg, hogy pont a seggnyalókra hallgattak és nem a többségre. Aláírom, hogy az ETR leváltása esedékes volt, viszont azok az okok, amelyeket megneveztek (hogy nem kell licencdíjat fizetni a kormányzat és a működtető zrt. közti megállapodás miatt és az elektronikus csekkbefizetés bevezethetősége) eléggé röhejes. Ehhez pluszba csapták az indexek kiváltásának lehetőségét is, amiben az az egyetlen bökkenő, hogy egy ügyes hacker bármikor módosíthatja a saját és mások jegyeit, amint bejut, addig papíron az eredményt nem tudja. A mai kiberháborús időkben erre is gondolni kell (aki nem tudná, a Symantec által tett jelentés idén durvább kiberakciókat helyezett globálisan kilátásba, mint tavaly – hackerek, vírusok és más egyéb tényezők által).
A cikk utolsó bekezdésében olvasható kijelentése az egyetemnek kicsit szerintem ellentmondásba keveredik azzal a nyilvánvaló ténnyel, amit fentebb leírtak. De lényegében itt két dolog a kulcsszó: a moduláris programozás és a jegyzetvezetés és akkor az egyetem által készített kiegészítések is biztosítva vannak a könnyebb beépíthetőségükkel együtt. A fenntartási költség pedig általában másodlagos, bár kár, hogy nem nevezték meg az ETR fenntartásáért kiadott évenkénti összeget, hogy tudjuk micsoda „áldozat” is volt ez.
Személyes vélemény a Neptunról: a lehető legtömörebben összefoglalva is „szar”. Ez a 4 betű tökéletesen leírja, mivel elsősorban a böngészőben több erőforrást kér magának, emellett a kezelhetőségben is alulmarad. A kurzusfelvétel során ha szabad kreditre pályázunk, a lényeges dolog, a „tárgy neve” szerinti keresés rejtve van (először le kell hívni az aktuális teljes listát, majd a nagyítóra kattintani, kiválasztani és megadni a szempontot és a keresőszót, de még így sem tökéletes, mert egy általános szóra keresve további szűkíthetőséget nem ad). A kezelési útmutatót ugyan az orrunk elé tolták novemberben, hogy így használd, de az őszintén szólva olyan szintet képviselt, mintha általános iskola első osztályosainak tekintené a hallgatókat. Mintha magyarul se tudnánk olvasni, vagy minimum azzal kezdeni egy oldal megismerését, hogy feltérképezzük a menüt és akkor hívni a súgót, amikor tényleg szükség is van rá. A kinézete pedig olyan, mint egy rossz fogkrémreklám, a testre szabhatóság pedig pár színtémával ki is fúj (és egyik se jobb a másiktól, folyton a hideg műmosolyok képei, amitől szabályosan rosszul vagyok).
Nem volt szerencsém a korábbi ETR rendszerhez, se a jelenleg az Eltén üzemelő Neptunhoz, ellenben két másik egyetemen is elmélyült viszonyom volt az ottani Neptunokkal. Összességében jóval hosszabb ideig, mint én vagy bárki más szerette volna.
Kezdeném ott, hogy az Index cikke a hisztis gyerek stílusával már önmagában kiverte a biztosítékot, és bár nem kérdőjelezem meg a probléma meglétét, sem a háttérben húzódó korrupciót, de a cikkből kb. csak annyit tudtam leszűrni, hogy a bölcsészek még a Neptunhoz is hülyék. Az ugyanis a legtöbb helyen kimarad, hogy az összes többi nagy egyetem hosszú évek óta használja a Neptunt, és amióta sikerült ésszerűbb szervezéssel és hálózati bravúrok sorával enyhíteni a legsúlyosabb problémát, a terheléselosztást, azóta sikerrel.
A Neptun természetesen közel sem hibátlan, sőt, pont annyira szeretem, mint bárki más. De egy egyértelműen amatőr és sikertelen bevezetést nem kéne összetéveszteni magának a terméknek a hibáival, és úgy beállítani, mint a csókos férc és versenyképtelen szarját. De még ha az is, a probléma itt másban keresendő.
Azzal pedig a legkevésbé sem értek egyet, hogy az index kiváltása és digitalizálása 2013-ban az ördögtől való. Inkább ciki, hogy eddig nem került rá sor.
„de a cikkből kb. csak annyit tudtam leszűrni, hogy a bölcsészek még a Neptunhoz is hülyék”
Ha még csak a BTK-n lenne gond, akkor igazat adnék, mivel jó pár informatikai analfabéta jár a bölcsészkarra, de a probléma a TáTK-on és a TTK-n is jelen van az értesüléseim szerint, az meg minden csak nem bölcsész. Azon felül a tanároknak volt előképzés a használatról, bár szerintem annyit is érhetett…
„az összes többi nagy egyetem hosszú évek óta használja a Neptunt, és amióta sikerült ésszerűbb szervezéssel és hálózati bravúrok sorával enyhíteni a legsúlyosabb problémát, a terheléselosztást, azóta sikerrel”
Olvass bmeme-posztokat (a BME hallgatóinak humoroldala), néha kiderül, hogy az idézőjeles ésszerű szervezésen kínjukban röhögnek a hallgatók. Ahogy mi az indexleadáskor, -felvételkor, szoctám benyújtásnál és a többi. Ezzel szemben ott vannak azok, mint a Szent István, ahol még terhelés se kell ahhoz, hogy a Neptun összeomoljon vagy be se logoljon. Ott a builddel vagy a vassal vannak gondok. Máshol a vizsgaidőszakban szinte használhatatlan, akárhogy szervezik.
„De egy egyértelműen amatőr és sikertelen bevezetést nem kéne összetéveszteni magának a terméknek a hibáival”
Néha a fontosabb funkciók alapból való elrejtése, adatok fel nem vihetősége (én se tudom felvinni a szakmai gyakorlati helyeimet, mert nincsenek a rendszerben azok a helyek, vagyis egy elbírálásra beküldhető dolgot se képesek beleírni, az azért gáz). És még ott tartunk, hogy csak az adatkonverzió van meg és az ehhez kötődő kiegészítések, amik most befuccsoltak. Ezen felül egyszerűsíteni kéne, mert jelen állapotában túl komplex, s egy csomó funkció van elöl, amire egyébként semmi szükségem se lenne, s itt jön képbe a testre szabhatóság, illetve annak hiánya. De a terhelhetőségét sose tudják rendesen beállítani – ezt más egyetemek hallgatóinak tapasztalata alapján mondom.
„Azzal pedig a legkevésbé sem értek egyet, hogy az index kiváltása és digitalizálása 2013-ban az ördögtől való. Inkább ciki, hogy eddig nem került rá sor.”
Kinek mi, de a digitalizálást nem tartom minden esetben jó ötletnek. Újfajta centralizáció, aminek egy apró technikai-műszaki gond akár véget is vethet. Jöhetnek szóba biztonsági másolatok, de azok se mehetnek 0-24-ben és offline éri őket a legkevesebb kár. Viszont a legutóbbi mentés óta bevitt cuccokat ugyanúgy fel kell a malőr után vinni, amit ellenőriztetni kell. A legtöbb tanár, ha szóbelit tart, csak jegyzetpapírra ír, amit aztán kidob. Később meg marad az emlékezet és mindenki azt mond, amit akar. Szal az indexre szvsz mindenképp szükség van, de nem a jelenformájában.