Már egy ideje lehet hallani a RyZen processzorokról, körülbelül tavaly ilyenkor óta vártam rájuk, ugyanis így vagy úgy, de kulcsszerepet játszana a közelgő gépfejlesztésben. Ha befürdik, akkor azért, mert addig is alakított az árakon, ha jó lesz, akkor azért, mert a kezdetekben belobogtatott megfizethetőség igen erős és fontos tényező a számomra.
Aztán el kezdtek szállingózni a hírek, hogy miket fog tudni, milyen teljesítményt lesz képes kipörgetni magából. Ismerve az AMD az elmúlt évtizedben elkövetett csetléseit és botlásait, a szkeptikusság elég megalapozott volt, főleg, hogy milyen marketing előzte meg. Körülbelül decemberig kellett várni valami érdemleges anyagra, amire azt lehetett mondani, hogy megérte-e. Közben érkeztek hírek a fogyasztásról, nanométer-technológiákról, processzorstruktúráról, amelyek egyre többet és többet árultak el a képességeiről. Többek közt az egyik ilyen hír volt, hogy 65W-os TDP-n azt a teljesítményt hozza, mint az árkategóriájában szereplő erősebb Intelek 95W TDP-n. Az a 30W különbség pont nem gyengeséget jelöl, hanem jobb erőforrás-menedzsmentet a teljesítmény függvényében. Aztán kijöttek a tesztek, amik persze sokakat hanyatt vágtak: a WCCF, Prohardver és még pár másik tesztelő egymástól függetlenül is komoly teljesítményugrásokat mért, mind a proci meghajtásával, mind az AMD esetében önmagához képest. Mondjuk, esetükben volt is hova. De már decemberben véglegessé vált az első bemutatókor, hogy erre váltok, kerül, amibe kerül.
Tudni érdemes, hogy a mostani asztali gépem még mindig az az Athlon64-es AMD proci hajtja meg, ami a Pentium 4-es korában flagship CPU volt. Ugyanis a P4-es processzorok egy súlyos zakó volt az Intel számára, az Athlon-szériával került vele szemben előnybe az AMD. Most ugyanez ismétlődött meg, hasonlóan. Az Intel nem tett le érdemi fejlesztéseket az asztalra, az ár-teljesítmény mutatók egyre kevésbé kezdték el igazolni a beruházás mértékét az Intel processzorokba, ezek mellett a fogyasztás csökkentését se sikerült elérni. Sok magár komputergurunak tartó szerint máig a teljesítmény alapja a nagyobb fogyasztáson és órajelen nyújtott eredmény, holott pont ellenkezőleg, és ez egyszerű 7-8. osztályos elméleti fizika. Csak tegyük fel a kérdést: minek nagyobb a hatásfoka? Annak, ami kevesebb befektetett energiával ér el egy bizonyos teljesítményt, vagy amelyik több energiával éri el ugyanazt? Egyértelműen az előbbi.
Ezzel a gondolattal is azt akartam kihozni, hogy a mostani processzorom, ami egy számítógép szíve és lelke, egy olyan időszakból van, amikor az AMD nyeregbe került a riválisával szemben, és az új (RyZen R7 1700) is egy ilyen időszak szülötte.
Viszont van egy másik érdekessége is: az Athlon64-es ugyanis máig szuperál, időnként igencsak meglepve mire képes 2 GB DDR1 RAM-mal együtt. Persze, ezek java a programoptimalizációból fakad, minthogy míg a Saint’s Row: The Third játékot kisebb diavetítéssel képes lejátszani, addig a 4. iterációhoz folyamatos játékmenetet képes biztosítani, és ugyanez igaz a Payday 1. és 2. második játéka közti különbségre. Elmondások szerint a Dark Souls 1 és 2-vel is hasonlót tapasztalnék, de ezt majd próbának vetjük alá. Böngészőt használni, és azzal netezni viszont már kisebb hajtépéssel ér fel, akár Firefox, akár Chrome, vagy még a Presto motort használó régebbi Operáról van szó.
És itt jött egy gondolat: egy előtte-utána videó összeállítása. A régi konfiggal egy kis gameplay összeállítás ezekből (szigorúan kívülről véve a monitort, mert bár tud teljesíteni, de a rögzítés és egy komolyabb játék esetében már csak az egyik lehetséges), és pár másik címből, megspékelve pár másikkal, amit rendszeresen tologattam ezen. Konfig leírással, ami azért illik a teljes képpel, majd montázs a régi menesztéséről, az új behelyezéséről, egy gyors és laza ugrással a Windows telepítésről (alapvetően ez, és a régi programjaim újra telepítgetése fogja jelenteni a legtöbb időt, mint általában), a Steam futtatásról-letöltésről (hiszen nem kis játékok fognak lejönni, amolyan jelzésnek, hogy igen, már ezek is futnak).
Ötletnek nem rossz, és azért megmutatja, hogy a régi procikban is van egy kis szufla még mindig. A végleges konfigot majd idővel kiteszem, ugyanis ezt a hetet már kivárom kényszerűségből is: a kinézett alkatrészek közül az utolsó csütörtökön érkezik, viszont a rá következő héten fizunap van, és úgy találtam jobbnak, hogy akkor már az azzal megtámogatott pénzmagomból alakítok.
Viszont akkor jó kérdés, hogy mi lesz a régi gépemmel? Terveim szerint kiveszem belőle a winchestereimet, majd egy elfekvő kicsit teszek bele (40-80-160 gigásat), tolok rá egy XP-t, és jó lesz unokahúgomnak tanulógépnek. Lövök rá neki oktatóprogit, meg… na ugye, lányról van szó, oda van a Jégvarázsért, szóval kelleni fog valami letölthető játék ezzel a tematikával. Vagy Szofi hercegnővel. Vagy ilyesmi. Na ez jó kis menet lesz… Ebben segítségre lesz szükségem, nagyon nem vagyok képben ezzel a közeggel…
A régi gépet hagyd meg médiaszervernek vagy építs belőle egy HTPC-t. Annál az Athlonnál jóval gyengébb SoC típusú procik is elviszik a FullHD-t. Egy minimális méretű SSD-re rátolod a rendszert(Win7 Starter vagy Win10) és úgy fog repülni, mint az álom. Beáldozol egy 4 Gigás pendrive-ot ReadyBoost-nak és kompenzálja a DDR1 gyengeségeit(elvileg). Nekem egy ASUS AT3IONT-I Deluxe dolgozik a HTPC-be 4Gb DDR3-al, 60Gb SSD-vel és 2Tb HDD-vel. Eddig nem volt gondja a FullHD-val(viszont a 4K megakasztja). Egy BD olvasón gondolkodok még bele, csak ahhoz egy normális SFX táp is kell a gépbe(a gyári HP táp kicsit karcsú hozzá).
Az FHD-s résszel vitába szállnék, merthogy szaggat rajta, és ha rendesen is viszi, egy idő után csúszik a kép és a hang a clean installt követően. A 720p-s HD is rövidesen követni szokta, ahogy nő a használat. W10-et próbáltam rátolni, de az meg az mondta, hogy „kösz szépen, de ez a proc nekem nem elégséges” (csak 4 olyan komponenst mondott, amivel nem rendelkezik, és alapkövetelménynek támasztott a Pro verzió). Szóval itt nem csak a DDR1 gyengeségeit, hanem a 939-es sockettel járókat is javítani kéne. (Aminek a legnagyobb baja, hogy ha bekrepál, már csak bontóból szerzel hozzá bármit is.)
Akkor már inkább megkapja a nyugdíját azzal, hogy unokahúgi tanulógépe lesz. Egy médiaszervert különben se tudnék kiemelten hasznosítani (pláne, hogy a sorozataim, filmjeim nagy részét megnézés után törlöm is, kevésre mondom azt, hogy „ezt azért tartsuk meg”), mert nincs eszköz, amire rá tudnám kötni (főleg, hogy a szobámba eleve egy kábel jön be a routerből, szóval, ha két gépet akarok netre – de minimum házi hálózatra – tenni, akkor az +1 switch nálam), és mivel előszeretettel kapcsolják le az amúgy szervertermi routert, mert „jaj, túlmelegszik, attól megnyekken…” és pofázhatom, hogy „ezeket 0/24 üzemidőre tervezték, de ne zavarjon”, többször lenne random kimaradás, mint nem.