A soron következő bejegyzésem a Konzol Magazin májusi számában jelent meg az Anime rovat berkein belül. A szöveget változatlanul hagytam, ellenben új képeket tettem be feliratozva. A cikket akkor egyetlen szuszra írtam meg, teljesen kútfőből, emlékeim alapján – mindössze kétszer néztem meg eddig, de bármikor szívesen újra elé ülnék.
* * *
Ezt a művet nem olyan egyszerű megemészteni, lévén a párkapcsolatok mibenlétét feszegeti előszeretettel. Az eredeti mű a Sphere kiadó 2008-as visual novelje (olvasós játéka), amely eddig több kiadást és rajongói lemezt ért meg. Alapesetben 5 lányt bolondíthatunk meg benne, azonban a kibővített változatban további két, egyébként mellékszereplő, történetszálaival toldották meg. 2010-ben egy kínai amatőr csoport elkészítette a kínai fordítását, az angol pedig jelenleg is készül a lelkes amatőr kódtörők (hackerek) és fordítók által. Azonban a próbaváltozat kiadásának idejét még mindig homály fedi (tavaly novemberben a fordítócsapat fórumán 40%-ban mondták elkészültnek).
A játék maga igazán színvonalas volt a 10-30 órányi történetével, lélektani boncolgatásaival, hangjával és grafikájával. Az animeváltozat viszont sokakban visszás érzéseket váltott ki, ugyanis az ilyen bő játékok is gyakran felemásra sikerült adaptációkat kapnak. Korábban is szép számban előfordult, hogy egy több mint 50 órás játékot 12 részbe (nem egészen 6 órának megfelelő időbe) sűrítettek bele. De nem ez az egyetlen gond. Hanem a történetszálak keverése (mint amilyen a School Days, Tsukihime vagy a Green Green volt) vagy azok teljes mellőzése hosszú-hosszú időre (mint a Shuffle!).
A rendezőnek köszönhetően ez a fajta savnyelés elkerülte a sorozatot, ugyanis másik módszert választott: fejezetekre bontja, megtartva a visual novelekben időnként feltűnő választási esélyeket. Így a sorozat négy fejezetre oszlik a négy főszereplő lány közt, azonos időt lefedve, más valóságokat feltárva.
 |
| Valahogy így képzelem el a rendezőt velünk szemben az alábbi szöveggel: „Ilyen lett, így eszed!” |
A kerettörténet
A Kasugano-ikrek tragikus módon jutottak árvaságra: szüleik autóbalesetben elhunytak. A nagyváros bűzös forgatagában magára maradt testvérpár inkább nagyszüleik vidéki otthonába költözik korábbi lakásuk eladását követően. Okukozomében, ahol annak idején gyerekkoruk egy részét is töltötték, vár rájuk a feladat, hogy összetört életük darabkáit újra a helyükre illesszék. Haruka, a fiútestvér a múltba kapaszkodva igyekszik erőt meríteni, hogy húgát, Sorát is el tudja látni. Az új élet lehetősége mellett régi ismerősök is feltűnnek, újraalakulnak a régi barátságok… s megindul a régmúlt sebeinek feltépése.
A történetfelosztás
Ugyebár mint említettem, a történet négy részre oszlik. Nos, ez részben volt igaz. A főtörténet valóban ennyi felé tagolódik, azonban minden egyes részt lezáró dal után egy kis extra indul el, ami egy újabb történetet mutat be (nem épp visszafogott módon, gyakran önparódiába fullasztva magát). Ezek a történetek részben összekapcsolódnak, részben másként mesélik el a történéseket, más oldalról világítva meg egy személyhez kapcsolódó kérdést. Mindegyik esetben a főszereplőnk Haruka lesz, aki egyik-másik lánnyal kezd el járni. Azonban a tinédzseres turbékolgatás mellett meg kell birkóznia a lányok lelki sebeivel is. Az pedig rajta áll, hogy tud-e segíteni, vagy sodródik az árral, s a saját traumái elborítják őt annyira, hogy már a végén rajta kell segíteni.
Első történet: Migiwa Kazuha (1-4. részek)
Kazuha a helyi gazdag család lánya, akit korábbi animés élmények után egy elkényeztetett, pökhendi nőszemélyként képzelhetnénk el (nem vicc, az animék jelentős hányada erre a sztereotípiára épít). Ezzel szemben egy igen elegáns, visszafogott és gondoskodó lány, akinek a szeme fénye a családjából kivetett féltestvére, Akira, a közeli szentély papnője. Magánál jóval előrébb sorolja őt, mert furdalja a tudat ahogy a szülei bánnak szegény lánnyal, így akár szívesen helyet is cserélne vele. Azonban az anyja erről hallani sem akar. Kazuha egyre kétségbeesettebb, mert amellett, hogy ezzel a problémával kellene foglalkoznia, illetve óvni a húgát, az életébe belépő Haruka iránti érzéseivel is számolnia kell.
Második történet: Amatsume Akira (1-2., 5-6. részek)
Akira a faluhoz közeli sintó szentély egyedül élő papnője. Az energikus, gyakran viccelődő lány azonban igyekszik mások előtt leplezni a depresszióját. A faluban ugyan vannak, akik szívesen segítenek neki, de a többség törvénytelen gyermek lévén elutasítja. Ugyanakkor az egyedülléttel, a nemrégiben elhunyt idős gondozójának elvesztésével, valamint emlékeivel is meg kell küzdenie. A legnagyobb fájó pontja, hogy nem ismerte az anyját. S egyetlen mementóját tőle, egy nyakláncot, rég elvesztett.
 |
| Elég komoly húzás volt akkoriban egy borderline hentaitól is ez a jelenet. A KissXsis nem merte ezt meglépni, még az OVÁkban sem igazán. |
Harmadik történet: Yorihime Nao (1., 7-9. részek)
Nao már gyerekkorukban is ismerte az ikreket, azóta táplál érzelmeket Haruka iránt. A viszontlátás, valamint a tény miatt, hogy újra tőszomszédok lettek, felszínre törnek benne a nosztalgia mellett a keserű emlékek is. A lány legfájóbb emléke ugyanis az, hogy annak idején, mikor az ikrek utoljára töltötték nagyszüleiknél a nyarat, félve a fiú elvesztésétől, felkínálta neki a testét. Igen, jól olvastátok: gyakorlatilag hanyatt fektette a srácot fényes nappal a tornácon és „megerőszakolta”. Ettől, hogy korán elvesztette a szüzességét, elég kevés kapcsolata alakult ki másokkal. Az egyetlen komolyabb férfibarátja Ryouhei, aki Haruka miatt még mindig a kispadon csücsül, annak ellenére, hogy elég esélyesnek tűnik, hogy később összejönnek.
Negyedik történet: Kasugano Sora (1., 7., 10-12. részek)
Ez a leghosszabb történet a vetítésidejét tekintve. A főszereplőnk húga, Sora, aki jellemre az eddigi részek során egy szúrós rózsával keresztezett puffogó morczsáknak tűnt. Valójában frusztrált amiatt, hogy bátyja nem fordít rá elegendő és kellő szintű figyelmet. Eddigi élete legjavát kórházban töltötte immungyengesége miatt, így a család fogalmáról elképzelései vannak csak, rendes tapasztalatok helyett. A testvér, mint fogalom az létezik, de elég sajátságos formában, ugyanis igazából szerelmes Harukába. A fiú az erkölcseire igyekszik hallgatni, azonban a húga egyre nagyobb nyomást gyakorol rá.
Ötödik történet: Nogisaka Motoka (1-12. részek)
Motoka Kazuháék cselédlánya, aki az igazi szerelmet nem igazán tapasztalta meg, s inkább sír egy helyes pasi után, aki majd elcsábítja őt. Mondani sem kell, Haruka lesz az a helyes pasi. Ez a történetszál az eredeti négy történetszálat lezáró első záródalt követően kezdődik el röpke 2-3 percek erejére, s megalkotásában is erősen különbözik a sorozattól. Szívesen fordul önparódiába, komolyabb mélységek nélkül.
 |
| Jelenet az első rész végi „specialból”. Igen sokan fordultak el ekkor a sorozattól. Viszont ezzel kétségtelenül megspórolták a specialokat a BD-lemezekről. |
„Mennyei kapcsolatok” vagy „Sora élete”
Nem véletlen a címválasztás: magyarul gyakorlatilag mindkettő helyes címfordítás lehetne. S hogy miért hozom ezt fel? Mert nem elég csak nézni a művet, történetében is érteni kell, hogy mi zajlik a képernyőn. A címek és a részcímek szójátékai erre is figyelmeztetnek, ugyanis nem egy rész címében szerepel az éppen aktuális lány neve. Példának okáért az 5. és 6. részek címei: „Yami Akiraka ni” és „Akiramenai yo”. Az előbbi azt jelenti, hogy „Felragyog a sötétség”, míg az utóbbi „Ne add fel!”. E az első angol feliratok módszeresen eltévesztették, bedőltek ennek, így született az 5. részre az a címfordítás, hogy „Akirán át a sötétbe”. A történet során ugyanis lesznek dolgok, amik nem annak látszanak, mint amik valójában, s minden egyes részlet számít. Az egyik lányról a másik történetszálában többet is megtudhatunk, mint eredetileg a sajátjában.
 |
| „A klisék szerelmesei” is örülhetnek, azonban a fesztivál itt nem kifejezetten hangsúlyos momentum. |
Grafikájában egyszerűen gyönyörű, gondosan kivitelezett, ahogy az animáció is. Méltónak nevezhető az eredeti mű CG-jeleneteihez, a realisztikushoz közeli ábrázolásával. A karakterdizájn onnan lett átemelve, amin tisztogattak és csiszolgattak kicsit. A részek első 20 percéről legalábbis ez mondható el: az első záródal után egy elütő, sokkal parodisztikusabb ábrázolási forma jelenik meg, harsány és élénk színekkel (ez az ötödik történetszál). A kettőt egy insert song választja el (köztes betétdal), amelynek animációja rendkívül egyszerűre sikerült, az ikrek múltjából mutogat fényképeket. Ezzel szemben a nyitódal és a tényleges záródal animációja csodaszép. Az előbbi a főszereplőinkre fókuszál annyiban, hogy más sorozatokkal ellenben nem lövi le előre az egyes fordulatokat. Az utóbbi az ötödik történetszálhoz kapcsolódik, már komolyabb kivitelezésű paródiával illetve a sorozatot, oldásul.
A hangok nagyon szépek, a szinkronhangokat jól megválogatták (mindannyiuk karrierje az utóbbi évtizedben indult, s főként mellékszereplőknek adtak hangot), hangulatosak s a hangjátékukkal remekül közvetítik az érzelmeket. A nyitódalt eufonius adja, akit utoljára két hónapja, a Bungaku Shoujo mozifilm kapcsán említettem. Egy lágy, dallamos, kicsit szomorkásan szerelmes hangulatú dalt ad elő, aminek a zenéje egyből a fülbe mászik (édesanyám például odavan érte). A záródalt a Momoiro Clover Z formációnak köszönhetjük, akiknek ez az első komolyabb munkája. A legutóbbi során a Megadeth volt gitárosával, Marty Friedmannal közösen adták egy még futó sorozat nyitószámát.
 |
| A sorozat ugyanakkor nem átallt tabutémákat is feszegetni. |
Végszóul: szerintem kellően lassú, andalogva drámázgatós történeteket kapunk, ahol nem kapkodnak el semmit, lassan jutnak el a tényleges végkifejletig. Sokakat kicsit megbotránkoztatott az első rész végén az ötödik történetszál eleje a szexuális téma nyílt megjelenése miatt. Összességében ezzel semmi baj sincs, miután az eredeti művet is felnőtteknek szánták eredetileg. A TV-ben sugárzásakor ugyanis a tényleges szolid szexjeleneteket állóképekkel helyettesítették, a Blu-Ray kiadáson viszont cenzúrázatlanul leadták. Ne számítson senki komolyabb pornóra, még akkor se, mikor a történetek sorszámával egyenes arányban nő a könnyed szexuális jelenetek száma (az elsőben egy volt, a másodikban kettő és így tovább). Azoknak ajánlom, akik szeretik a romantikát és a drámát kiegyensúlyozott formában látni egy meglehetősen merev és valós társadalmi környezetben, valamint nem rendülnek meg a negyedik történetszálban megdöngetett tabutéma miatt.