Kerekasztal 2016 nyár: Nagy durranás várható

750x422px

Kíváncsi vagy a 2016-os tavaszi és nyári szezon legjobb animéire? Érdekel, hogy miért használják egyre több sorozatban a 3D animációt? Szívesen meghallgatnád, hogy több nagy múltú otaku kritikus hogyan vélekedik a live-actionök világáról? Akkor a tematikájában erősen megújult nyári anime kerekasztal megint szeretettel vár Téged július 17-én, a MondoCon nagyszínpadán!

Mi is ez az újítás pontosan?

Már több kerekasztal alatt is felmerült bennem, hogy annyi mindenről tudnánk még beszélgetni és ráadásul időnk is van rá! Másfél óra alatt nemcsak az aktuális szezon animéiről értekezhetnénk – ami néha nehéz is, mert szezon elején vagyunk, első epizódokon kívül, van hogy csak leírásokra és PV-ékre hagyatkozhatunk. Másrészt, sokkal feszesebb, és változatosabb lenne a kerekasztal hangulata, ha aktuális témákat is feldobnánk, mint a 3D, avagy CGI technika előretörése az animékben, a live action adaptációk – mind keleten és nyugaton – igen, a fehéresítés hullámra is gondolok itt, ami leginkább a GitS hollywoodi remake-je kapcsán kapott lángra Scarlett Johanson szexi lobogó hajával az élen.

Persze, ha már behozzuk a kerekasztalra az élőszereplős filmeket, akkor nemcsak hozzáértő animés otakuk kellenek, hanem a live-actionöket aktívan követő, szemfüles rajongók is. És pár hét keresés után, sikerült megtalálnom a megfelelő embereket a témában! Úgyhogy jöjjenek is a részletek! Avagy pontosan mikor, miről és kik fogunk beszélgetni!

A kerekasztal pontos időpontja és helyszíne: 2016. július 17. (vasárnap) 14:00-15:30 (HungExpo, Nagyszínpad)

A megújult tematika (nyári conos különkiadás!)

  • 2016-os tavaszi animeszezon: mik voltak a kedvenceink?
  • 3D avagy CGI animékben: miért nőtt a szerepe, és mi mit gondolunk erről?
  • Live-action adaptációk: élményeink a japán élőszereplős film- és tv-sorozat feldolgozásokról
  • Fehéresítés Hollywoodban: mi történik akkor, amikor Amerika kezd bele japán történeteket adaptálni?
  • 2016-os nyári animeszezon: vendégeink közül ki mit fog nézni? És mi érdekli a legjobban a magyar otakukat?

A szemfüles résztvevők

És ami a legfontosabb: szavazzatok, hogy miről beszéljünk!

Egyik kedves ismerősöm jelezte, hogy a szavazás eredménye és arról a kerekasztal résztvevőinek véleménye nagyon érdekli! És hogy nincs egyedül! ÉPPEN EZÉRT, szavazzatok, hogy milyen 2016-os nyári animékről beszéljünk szerintetek! Most kivételesen nemcsak sorozatokra, hanem bármilyen nyáron futó, megjelenő animére lehet szavazni, legyen az film, ova, special, vagy tavaszról hátra maradt sorozat.

A voksaitokat itt tudjátok leadni.

Ha kérdésetek van, vagy szívesen javasolnátok témát, amiről szerintetek érdemes lenne beszélni az animés kerekasztalon, akkor írjatok a garaitimi88[at]gmai[dot]com email címre bátran! 🙂

Találkozzunk az anime kerekasztalon!

Matane~

Garai Timi aka Fullmoon

Oszd meg másokkal is:

11 thoughts on “Kerekasztal 2016 nyár: Nagy durranás várható

    1. Mivel napok óta alig alszok, rusholtam egy határidős munkára, munkahelyen egyelőre nincs internet, és ha hazajövök, első dolgom aludni. Szóval sűrű napjaim vannak/voltak. 😛 :/

  1. Sok sikert! 😉

    A 3D-ről annyit, hogy amíg nem Pixar féle full CGI a film, hanem a tradicionális 2D-s rajzolás mellett alkalmazzák látvány fokozónak, addig jöhet.

    Amúgy láttad a „A Fiú És A Szörnyeteg” filmet? Nem rég vettem meg egy Media Markt-ban DVD-én, és nekem rohadtul tetszett! Egyszerűen imádom! Sokkal jobban megérdemelte volna az akkori Oscar díjat, mint az Agymanók nevezetű tucat film, ami mást sem csinált, csak plagizálta az Osmosis Jones és az Egyszer Volt Az Élet rajzfilmeket. De ugye a Pixar nem veszíthet.

    1. Pedig ott vannak még olyan Pixart megszégyenítő 3D-s címek, mint az FF-mozik, és a játékadaptációs filmek igen nagy része. Meg aztán, nem mindegy a 3D milyensége: rotoszkópos fotók vannak bedolgozva (ld. Eroge! #06, Recorder to Randoseru Mi, Aku no Hana), cellshaded grafika (Ajin, Sidonia no Kishi, Berserk), vagy full CGI. Ahogy az sem, hogy pszeudózzák vagy tényleges modelleket alkalmaznak, stb. De ki lehet nyalni a Pixar valagát, de felesleges. Még nyugaton is vannak őket megszégyenítő minőségű CGI filmek.

      A Bakemono no Kót nem láttam még, de itt figyel a polcomon. Ha meg már Oscarra akarod jelöltetni, akkor legalább a saját ligájában küldd a Marnie ellen elsődlegesen, mert mégiscsak azt nevezték Japánból, ne rögtön a többi ellen. Egyébként meg az Oscar-díjazás olyan, hogy lófaszt nem ér: a díjazottak nagyjával ziher nem értesz egyet, vagy tudsz jobbat mondani a kategóriájában, ami abban az évben jelent meg, mutatkozott be, de más filmek megjelenési idejüket tekintve már előnybe voltak. Ezért kéne gondolkodni, mielőtt fullba tolnád…

      1. A Marnie sokkal jobban megérdemelte volna az Oscart IMO. Kerek a történet, fordulatos, jók a karakterek, mégha japán viszonylatban tipikus is. A Bake no ko nem volt rossz. De Oscart semmiképpen nem adnék neki. Tele volt történetvezetési bakikkal, túl sokat akart mondani, túl sok szálat bevonni, a végén nagyon elnyújtották. Ahol volt a katarzis (mikor a srác mentora „eltűnik”), ott kellett volna a filmet lezárni.

        Közben nézem mit írtatok a 3D-ről meg úgy unblock a számítógépes animációról, nagyon tanulságos, köszi! 🙂

        1. Inkább a Pixart mondanám, mert gyakorlatilag tömény gyerekpszichológiát tettek köznyelvűen érthetővé. A Marnie ezzel szemben, oké, nem volt rossz, de annyira kiszámítható, és a főszereplővel azonosulni egyszerűen lehetetlen volt. Ott vágta el magát nálam az a csaj, hogy kibukott azon, hogy „pénzért nevelik fel”. Azért vicces, hogy ez jobban zavarta, mint az, hogy örökbe fogadták, ami logikusabb kibukási alap, mint a pénz. But priorities, priorities…

  2. Illetve bocsi, néhány gyors vélemény a felhozott témákkal kapcsolatban:

    1.Fehéresítés Hollywoodban: Erről annyit, hogy Japánban nem rég készült el a Terra Formars című live-action film, ahol is minden nem japán karaktert lecseréltek japánra, még a héber/izraeli God Lee-t is egy japán játssza, holott a Terra Formars arról híres, hogy sok különböző nemzetiségű szereplő van (amerikai, dél-afrikai, kínai, thaiföldi stb). Amikor meg megkérdezték a rendezőt, hogy miért tette ezt, azt mondta: „jobban szeret első osztályú japán színészekkel filmezni, mint harmad osztályú külföldi színészekkel”. Érdekes módon ezen viszont nem nagyon voltak felháborodva, pedig ez majdnem ugyanaz.

    2.2016-os tavaszi animék: Nálam a tavaszi szezont a Joker Game és az Ushio No Tora 2 vitte.

    3.Live Action adaptációk: Nagyon vegyes saláta és sajnos ez független attól, hogy mely országban készült.

    1. 1. AoT dettó ugyanez. És ezt nevezik kvázi-rasszizmusnak. Nostalgia Critic videóját ajánlom a témában.

      2. Nem lövöm le, hogy mik voltak nálam. 😀

      3. Nekem mindegy, mert sokszor nem az előállító országon múlik. A japán készítésű live-k nagyja szutyok, retek adaptáció, ráadásul pont a klasszikus címeket szeretik nagyon elbaltázni. Amerika ehhez képest még gyerekcipőben botladozik, amiből pedig még jó is kisülhet a végén.

    2. Az ázsiai filmipar ugyanúgy működik mint az amerikai. Azért dolgoznak helyi színészekkel, hogy eladható legyen a film. Különben a kutya se adna nekik pénzt arra, hogy megcsinálják. Plusz, a honi közönséget még mindig jobban becsábítod a moziba egy hazai színésszel, mint egy no name külföldivel. Arról nem is beszélve, hogy a japánoknak esélye se lenne egy A-kategóriás amerikai színészt megnyerni maguknak egy ilyen filmhez – ami ellensúlyozná ezt.

      Másik érdekes téma, hogy Kínában meg pont az ellenkezője megy. Már olyan szempontból, hogy Hollywood nagyon ott akarja értékesíteni a filmjeit, mert óriási biznisz. Ezért pl. a Vasember harmadik részét már jelentős kínai közreműködéssel forgatták le, és beletettek olyan jeleneteket, amik csak a kínai piacon vetítettek le. Másik, Tony ebben a filmben egy kínai terroristával csapott volna össze eredetileg. Nos, a vége csak simán „terrorista lett”. Vajon miért? 🙂

      Szal itt az számít, hogy hova akarnak filmet gyártani. Ha Amerika Kínának akar filmet csinálni, az Amerikában bukta lesz, lásd a Warcraft sorsát. Kínában blockbuster lett, amcsik elkaszálták.

      1. „Szal itt az számít, hogy hova akarnak filmet gyártani. Ha Amerika Kínának akar filmet csinálni, az Amerikában bukta lesz, lásd a Warcraft sorsát. Kínában blockbuster lett, amcsik elkaszálták.”

        Helyesbítés: mivel a WoW játékosainak java része kínai, tudták, hogy nagy piac lesz, de nem nekik készült elsődlegesen, hanem a rajongóknak (a kettő ugyanis nem egy és ugyanaz). Mindegy, hogy amerikai, angol, vagy magyar. Mi sem példázza jobban, hogy nem csak a játékok, és (a sokszori módosítás ellenére) lore-hoz tartozó anyagoktól is vett. Az első játék felét vették át, de inkább volt Az utolsó Őriző regény adaptációja, mivel a film jó részét (már ami a mozis változatot illeti) ez dominálta. Illetve részben A klánok ura eleje, de ezt módosították java részt. Majd kiderül mi lesz abban a +1 órában, amit rendezői változatnak neveznek.

        A Vasember 3 mellett a Transformers 4 is főleg kínai közreműködéssel készült. De ha ennyire azt akarjuk pedzegetni, hogy melyik film készült nagyon az ázsiai piacra, akkor a Pacific Rimmel kezdeném a sort, mert óriásmechák és szörnyek: klasszikus mecha shounen sztori alapanyag a Mazinger Z-től a Getter Robón át, az Evangelionon túl egyenesen a TTGL-ig.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük