Sorskalauz: Kalandozás a Fate világában

Gyakori kérdésként is megállná a helyét bármely csoportban vagy fórumon, hogy a Fate-szériákat milyen sorrendben kell nézni, vagy ha kijön egy új széria, OVA vagy mozi, akkor annak milyen előzményei vannak, mit kell ismerni, látni hozzá, hogy az ember értse. Most ebben segítek helyre tenni a káoszt.

Előzetes megjegyzés: idővel – és persze, mindenek előtt kérésre – hajlandó leszek egy behatóbb terminológiai cikket írni, azaz mi micsoda, a felosztások, a működés kifejtése, vagy klasszikusan visszatérő és felmerülő kérdésekre válaszolni. De előbb adjatok okot erre, mert az idővonal és a folytonosság tényleg igen gyakori téma szokott lenni.

(U.i.: A cikk csak az anime adaptációkat és azok alapanyagait taglalja. További mangák, regények, regényfolyamok, dráma CD-k, visual novelek az egyszerűség kedvéért nem kerültek bele!)

A világ franchise szerkezete

A legegyszerűbben úgy lehetne összefoglalni, hogy az idővonal feltételvizsgálatok összessége. Van egy idővonal, amiben egy cselekményt vagy helyzetet megváltoztatunk, akkor egy teljesen új idővonalat kapunk. Emiatt sokszor fogunk látni egyes visszatérő karaktereket, amelyek ennek okán látszólag ellentmondanak egymásnak. Ez különösen igaz a 90-es években és a korai 2000-es években játszódó időszakra, amelyet a legtöbb mű felölel.

De hogyan is vannak ezek az idővonalak, és milyen művek tartoznak ide? Nos, talán úgy lesz a legcélszerűbb, ha ezeket szétválasztjuk, és egyesével nézzük. Minden egyes ilyen egység tekintetében a felsorolt címek kronológiai időrendet követnek az első eseményektől az utolsóig.


Clipboard02

1) A Maradéj-idővonal

Címek: Fate/Zero S1+S2 (2011-2012), Fate/Stay Night (2006/2010), Fate/Stay Night: Unlimited Blade Works mozi és Prologue+S1+S2+Sunny Days (2010, 2014-2015), Fate/Stay Night: Heaven`s Feel Movie 1-3- (2018-2020), Lord El-Melloi II-sei no Jikenbou (2019).

Az időbeli sorrendiséget a Fate/Zero kezdi, amelyet Urobuchi Gen írt meg eredetileg 4 kötetnyi light novel formájában, majd az ufotable gyönyörű animáció keretében vitte ezt vászonra. A sztori a 4. Grál-háború történetét meséli el, és ágyaz meg valamelyest (miközben persze bizonyos dolgokat előre el is spoilerez) a Stay Night-évadokkal.

Az első komoly dilemma viszont ezt követi, hogy miképpen tovább? Hiszen időben a Lord El Melloi II-sei no Jikenbou követi, élén a Zeroban megismert Waver Velvettel. A dolog kicsit csalóka, ugyanis valóban még az 5. Grál-háború előtt indul meg az alapanyag és a sorozat is, viszont a történések zajlanak közben és után is. Emellett több olyan apróság van benne, ami miatt érdemes picit későbbre tenni, és az idővonalon belül is spin-offként kezelni, a Stay Night-címek utánra.

A Stay Night-címek esetében pedig újabb kérdéssel szembesülünk: melyikkel? Nos, érdemes az alcímeket figyelembe venni: amelyiknek nincs (2006/2010), a röviden csak UBW-nek írt (2010/2014-2015), illetve a HF (2018-2020) ugyanazon történetet meséli el más szemszögből és döntések nyomán. Ennek oka, hogy a 2004-es visual novel mindhárom szálát feldolgozták. Itt érdemesebb előbb a saját preferenciánk alapján választani, és a többit már csak kötelességből hozzánézni. Ez megkerülhetetlen, hiszen egyik kérdésre kaphatunk a másikban választ és fordítva. A különbséget, ami segíthet dönteni, pedig így lehet vázolni:

Fate/Stay Night (2006/2010) – Ezen az idővonalon a főszereplőnk, Shirou megpróbálja a háborúban való részvételét minimalizálni, és csak az események érintése miatt avatkozik bele. Ennek okán a saját szolgája kap erősebb hangsúlyt, akivel közelebbi viszonyba kerülhet. A 2006-os szériát a 2010-es OVA nagyon hányaveti módon foglalja össze, némileg javított grafikával, és pár extra jelenettel, ami nem egészen kánon. (Ez igaz amúgy a sorozat kezdőjelenetére is.)

Unlimited Blade Works (2010/2014-2015) – Ezen az idővonalon Shirou már aktívabb akar lenni a háborúban, célja pedig a nagyobb jó elérése, egy múltbéli (Zero végén történt) esemény elkerülése. Ennek érdekében egy másik mesterrel, Tohsaka Rinnel fog össze, viszont az elhibázott döntései miatt hamar kellemetlen helyzetbe keveredik. A 2006-os mozifilm gyors összefoglalónak megteszi, de a teljesebb és szebb kép érdekében érdemes a sorozatot megnézni. A Prologue Rin szemszögéből indítja el a sztorit, míg az első rész már Shirou oldaláról mutatja be. A Sunny Day pedig a két középpontban forgó mester közös történetének lezárása.

Heaven’s Feel (2018-2020) – A három filmből álló történetszálon Shirou úgy dönt, hogy aktív és élen járó résztvevője lesz a város életét újból felforgató rituálénak. Szellemiségében ez a leghűbb az Urobuchi-féle előzménytörténethez, emiatt ezt szokták kánonként is kezelni. Ennek során már nem a nagyobb jó elérése a fő cél, hanem a bántalmazott barátja, majd szerelmének, Sakurának a lehetetlentől tűnő megmentése lesz.

Ezekhez még ugyan tartoznak kisebb címek is, mint recap epizódok, DVD- és BD-specialok, viszont ezeket a hozzátartozó sorozat után érdemes megnézni, mert ugyan sokat nem adnak hozzá a világhoz, nagyon a karaktereket sem bontják ki.

A cikk megírását követően megjelent egy kedvcsináló reklám a Fate/Strange Fake light novelhez és mangához, amely az 5. Grál-háború után játszódik nagyrészt, helyenként a Fate/Stay Night és a Lord El Melloi II-sei mellett, párhuzamosan indulva. Szóval, ha valaha lesz abból rendes adaptáció, az ehhez az idővonalhoz fog csatlakozni zárócímként.

Ugyanakkor idevehető még a Fate/Hollow Ataraxia visual novel is, amely összevonja a Fate/Stay Night befejezéseit és azok nem közvetlen folytatásaként szolgálva terjeszti ki az eseményeket, a világot és a mágia rendszerét.


banner_2855

2) A Kaleid Liner-idővonal

Címek: Fate/Kaleid Liner Prisma Illya (S1+2wei!+2wei! Herz+3rei!+mozifilm)

Ez a leginkább egyértelműnek nevezhető többelemes idővonal, amely egyenletesen halad előre. Bár  a mozifilm előzményfilmként szolgál a sorozathoz, ennél kifejezetten javasolt a kiadás szerinti időrend követése, ugyanis egy komolyabb spoilerrel jó előre megöli az egyik szereplőt övező, két és fél évadon át cipelt rejtélyt.

Hangulatában ugyanakkor ez a leginkább elütő: a korábbi kasztalapú szolgaharc megszűnik, és egy másik idézési rendszer veszi át a helyét, amellyel a leginkább a Cardcaptor Sakura franchise-t fogja eszünkbe juttatni. Az alaptörténet szerint a Zero eseményei nem történtek meg, köszönhetően annak, hogy Kiritsugu idő előtt megakadályozta a Grál-háború kitörését. Ennek érdekében, hogy ez így is maradjon, a világot járja a feleségével. Mindeközben lányuk Illya a Maradéj-idővonal városában éli az általános iskolás életét.

Az idővonal a mahou shoujo műfaj használata mellett nem kevés iskolai élet-slice of life, illetve yuri elemmel operál, amelyeket igazából az évadokhoz mellékelt specialok és OVA-k fognak a leginkább éreztetni.


fateextraheader

3) Extra-idővonal

Címek: Fate/Extra – Last Encore (2018), Fate/Extra – Last Encore: Illustrias Tendousetsu (2018)

Animesorozatként az idővonal csupán kételemű (vagyis inkább egy, mivel az Illustrias Tendousetsu az alapsorozatot lezáró 3 rész), amiért külön idővonalként érdemes kezelni, az a háttere, ami a játékokig vezethető vissza.

Az Extra történései szerint a 3. és a 4. Grál-háborút között az 1970-es években bekövetkező kataklizma végett a bolygón az élet hanyatlásnak indult, és az ebből fakadó varázserő is csökkenni kezdett. A mágusok ezért létrehoztak egy szuperszámítógép vezérelte virtuális valóságot, amelyen belül folytathatják a mágia tanulmányozását. Azonban ez az éles váltás már inkább varázslókká tette őket, akik programkódok révén imitálják egykori képességeiket és erejüket. Ennek a szuperszámítógépnek a központi magva az Angelika Ketrec, amely jelen esetünkben a Grál szerepét tölti be.

A Fate/Extra játék 2030 után játszódik, aminek egy másik változatát meséli el a Fate/Extra CCC, majd folytatódik az arénákban harcolós Extella és Extella Link játékokkal. Ezek részletezésétől megkímélnék most mindenkit, ugyanis nem ezért vagyunk itt. A Last Encore ugyanis az első Extra játék végét követően veszi fel a fonalat. A játék végén egy titkos ellenféllel kellett megküzdenünk. A kánon szerinti női szereplő (a játékos) azonban elbukott vele szemben, és a titkos ellenfél hatalma átszervezte a virtuális világot. Majd eltelik ezer év, mire az immár fiú főszereplőnk szemszögéből fogjuk követni az eseményeket.

Ez lesz talán a legfurcsább mind közül, egyfelől a Shaft stúdió megoldásainak köszönhetően, másodsorban a Monogatari-szériát idéző vágásokkal, történetmeséléssel. Maga a sztori magva elsősorban a megváltás témáját járja körül a buddhista világszemlélet módjából, emellett a múlttal való megbékélés, az identitáskérdés is megjelenik, amellyel tematikailag az egyik legsúlyosabb idővonallá növi ki magát.


Clipboard03

4) A Grand Order-idővonal.

Címek: Fate/Grand Order: First Order (2016), Fate/Grand Order: Zettai Majuu Sensen Babylonia – Episode 0: Initium Iter (2019), Fate/Grand Order: Shinsei Entaku Ryouiki Camelot Movie 1-2 (2020), Fate/Grand Order: Zettai Majuu Sensen Babylonia (2019-2020), Fate/Grand Order: Moonlight/Lostroom (2017).

A legfrissebb idővonal, amely egy mobiljátékon alapszik. Feldolgozás szerint eléggé hánya-vetett sorsú és hézagos, ennek pedig megvan a maga nagyon alapos oka: a mobiljáték epizodikus felépítésű, és a tutorial küldetést (amiről a First Order szól) követően Londonig eléggé silány és elnagyolt írásmód jellemzi. Ezeknek a történéseit igazából pár visszaemlékezős bevágással el lehet intézni, és ezt meg is teszik a későbbi adaptációk.

A történet szerint ezen az idő vonalon a Grál-háború sosem létezett: egyszer az istenek korában történt változás miatt, másodsorban az Einzbern család nem a misztikum felé fordult, hanem a mágusvilágot a tudományosság irányába terelte. Így történik, hogy a technológiai segítséggel igyekeznek fenntartani az emberiséget a Chaldea Biztonsági Szervezetnél. Ennek az igazgatói az Animusphere családból kerülnek ki, és az apa rejtélyes halálát követően a lánya, Olga Marie veszi át a széket az egyik professzor segédletével. Azonban a professzor valójában démoni fertőzés miatt megőrült, és a történelemben módosító szingularitásokat okozott az általa teremtett Szent Grálok múltba küldésével. A főhősök feladata ezek rekvirálása és a történelem menetének helyretétele, az emberiség jövőjének biztosítása.

Időrendileg követni elég zavaró lesz annak, aki nem játszott a mobiljáték első „évadával” (amelyről egy korábbi Animagazin számban írtam), de nincs minden veszve. A First Order elvégzi a felvezetést, az előrevetítést, majd ezt követően az idei Zettai Majuu Sensen Babylonia nulladik epizódjául szolgáló Initium Iter bővíti elsősorban előzményekkel, ugyanakkor az utolsó harmadában kicsit jobban bemutatja a későbbi terepeket. A még meg nem jelent mozifilm páros a Camelot-fejezetet (avagy a hatodik szingularitást) fogja feldolgozni, amely az első nagyobb lépés volt a komolyság irányába. Gyakorlatilag közvetlen folytatása a Zettai Majuu Sensen Babylonia pedig az emberiség hajnalára dob vissza minket, Gilgamesh király uralkodása idejére. Egyelőre nem tudni, hogy a zárófejezet, a Salamon epizód feldolgozásra kerül-e (bár eddig minden jel arra mutat, tekintve a cikk megírásakor még nem jelentették be a szokással szemben az újévi kétórás Fate-műsorsáv tartalmát, illetve a sumer fejezet is csonka a maga 21 részével, ami feltételezhet legalább egy recap epizódot menet közben – ahogy az volt két alkalommal is a Fate/Apocrypha esetében a 12. és a 16. részt követően -, de mivel ezt a hosszt még a nulladik epizód előtt jelentették be hivatalosan, így feltételezhetjük, hogy feldolgozásra fog ez is kerülni előbb vagy utóbb).

A Moonlight/Lostroomot egy külön bekezdésben említeném meg, ugyanis ez zárta le a mobiljáték első évadjának végét, és ágyazott meg a jelenleg futó második évadnak, a Lostbeltnek, ahol kiderül, hogy az emberiség ugyan fennmaradhat, meg lett mentve, de a jövője sivár és kietlen, ennek érdekében újabb múltbéli utazásokra van szükség, mivel a kulcsot hét ember jelenti, akik maguk is eredetileg jelöltek voltak „az utolsó mester” címre. Mivel ennek az ötödik fejezete most decemberben érkezik (illetve mire ezt olvassátok, már „érkezett”), még javában futó dologról beszélhetünk. Érdemes mindenképpen ezt az animézésünk végére hagyni ezen az idővonalon, mert bár a felállása egyértelműen előrelátható (na, pont ne sikerülne egy ilyen epikus cél? hol élünk mi?), tartalmilag nem árt, ha már tisztában vagyunk azzal, hogy mi történt.


1483199435-53d507611e5b5432f74a760a6883921d

5) Az egyéb idővonalak

Ezeken általában egy mű szerepel, és nincsenek igazán animeként feldolgozva, vagy egyediségük okán a világra és felállásukra nézve kerekké teszik magukat. Ezeket különféle spin-offok alkotják, amelyeknek egyik-másik történeti ponthoz kapcsolódnak (elég gyakran), de mindenképp önálló műként kell értelmeznünk az idővonalak tekintetében.

5A) Prototype avagy Fate Origin

Címek: Fate/Prototype (2011)

Az eredeti koncepciót tartalmazó változat (amelyet Nasu még a főiskolás évei alatt írt), amely során a második tokiói Grál-háborúba kapcsolódtunk volna be. A főszereplőnk egy főleg fekete mágiát használó traumatizált lány, aki a nővére és apja előző háborúbeli halála után örökli a máguscsaládjának vezetését és fenntartását. Itt a mestereknek eredetileg szintjeik is lett volna (összesen 7), megjelenik konkrétan a Beast osztályú szolga is, amely első hivatalos debütálására a Fate/Extra CCC játékig, teljes értékű bevezetésükig pedig a Grand Orderig kellett várni (ezek az emberiség bűneinek megtestesülései és kivetülései: összesen heten vannak, ebből a harmadik és a hatodik osztott formában, az adott bűn két olvasata szerint).

Animeként egy rövid betekintőt kaptunk, ellenben az előzményét drama CD-ként teljesen feldolgozták (Fragments of Sky Silver), azonban a második háború történetét töredékekből ismerjük. Ez jelenleg az egyetlen idővonal, amelyen Arthur Pendragon király férfiként jelenik meg, míg Merlin nőként (minden más esetben fordítva van, és ennek megfelelően a szinkronhangjaik is helyet cseréltek).

5B) Apocrypha

Címek: Fate/Apocrypha (2017)

Történetileg a harmadik Grál-háború menetében akadt egy változás. Az összes többi idővonalon az Einzbern család egy Avenger osztályú szolgát idézett meg, Angra Mainyut, a zoroaszteri vallásban a sötétség és a gonoszság megtestesülését, aki a legyőzésekor elátkozta a Szent Grált, ezzel kárhoztatva el az egész rituálét és célját, amelytől senkinek sincs fogalma, akinek meg van (Matou Zouken az egyetlen élő tag, aki már ekkor jelen van a történetben, és a Maradéj-vonal legfőbb fekáliakavarójává válik), az igyekszik ezt a maga céljaira fordítani.

Az Apocryphában Angra helyett egy Ruler osztályú szolga, Amakusa Shirou Tokisadát idézik meg, aki egy 17. század elején élt jezsuita papnövendék volt Japán legvéresebb, több évtizedig tartó polgárháborújának legvégén. Az események oly szinten változnak meg, hogy a Grál erejét adó gömböt, a Harmadik Varázslat kövét (vagy másik nevén a Mennyei Érzés, Nagy Grált) az egyik mester a Harmadik Birodalom katonáival ellopja. A rituálé félbeszakad, majd a Grál eltűnik 60 évre. Ezt követően az Yggdmillennia klán (a tolvaj mesterrel az élén) bejelenti a kiválásukat a Mágusszövetségből, és a Nagy Grál-háborút hirdetik meg, mint a két fél hatalmi játszmájának eszközét.

5C) Emiya Gohan

Címek: Emiya-san Chi no Kyou no Gohan (2018)

Technikailag a szereplőit tekintve a Maradéj-idővonalhoz tartozik, mégis érdemes különálló műként kezelni, ugyanis annak idővonalába nem illeszthető be sehogyan sem. Ugyanakkor felfoghatjuk paródiának is, hiszen az egész Emiya Shirou főzőtudománya körül forog, a poénok, karakter- és helyzetkomikumok is erre épülnek.

5D) Paródiák

Itt több különálló címmel találkozhatunk. Mivel itt nincs időrend, a sorrend betűrend szerintire vált.

Carnival Phantasm (2012)

A Nasu-féle metaverzum három fő, terjedelmesebb műve közül kettőt (a Fate- és a Tsukihime franchise-okat) kiparodizáló olvasztótégely, ahol ezek szereplői – noha eleve egy világban élnek, tehát ismerhetik egymást és találkozhatnak is – ténylegesen is összefutnak. Ennek megtekintéséhez érdemes minimum az egyikkel tisztában lenni valamilyen szinten, a teljes megértéséhez, hogy mi miért poén pedig minimum rajongónak, ami nekem se teljesen sikerült, szóval jó szerencsét hozzá bárkinek Japánon kívül – azt hiszem… /szarkazmus off

Fate/Grand Order × Himuro no Tenchi (2017)

A Himuro no Tenchi a Type-MOON egyik munkatársának paródiaműve a nagyon szőnyeg szélére sepert mellékszereplőkkel, amelyet egy special keretében karoltak fel a Fate/Grand Orderrel összefűzve. Ha a Himurot nem ismeri az ember, az nem baj ennek megtekintésénél, mivel az ismertebb Fate-toposzok, -pillanatok jelennek meg benne vegyítve a mobiljáték mechanikájával.

Manga de Wakaru! Fate/Grand Order (2018)

Riyo a játékelemeit és mechanikáit paródia útján bemutatni kívánó manga nyomán készült paródia, ahol a mestert alakító női szereplő mára a toxikus játékos közösség csúfos görbetükrévé vált.


Ezeken kívül még több egyéb cím található ezeken az idővonalakon mangaként, light novelként és játékként. Azokkal a címekkel nem kívántam ebben a kalauzban foglalkozni, mivel az elérésük vagy közel lehetetlen a szigetországból közvetlenül megrendelésük nélkül (ennek okán fordítás se nagyon található hozzájuk), illetve ezek a „mellékszálak” sokszor vagy egy-egy történet más formátumú adaptációja, vagy már a cím tartalmazza azt, hogy hova helyezhető be a fenti idővonalakon belül, mihez lehet kötni, minek az alternatív változata.

Remélem ennyivel is segítettem a tisztánlátást ebben a kérdésben. Még egy külön kalauzt lehetne írni ebből a franchise-ból, ami javában a fogalmakat taglalná (és az lenne háromszor ilyen hosszú alapjáraton, a teológiai-okkult magyarázatokkal pedig még egyszer annyi), hogy mi miért fontos, hogyan áll össze és van helye a világban, de nem akarom senkitől se elvenni a felfedezés örömét, ha nem muszáj. Akit érdekel ez, és nem retten meg az angol nyelvtől, annak ajánlott a Type-Moon Fandom Wikipédiáját felcsapni. (https://typemoon.fandom.com/)

A cikk az Animagazin 53. számában (2020. január) jelent meg.

Oszd meg másokkal is:

5 thoughts on “Sorskalauz: Kalandozás a Fate világában

  1. Na, ez a kuszaság már sok animétől eltántorított, de valahogy ennél ez számomra hatványozottan érvényes. Eleve ma már bele se kezdek olyan cuccba, ami 13 résznél hosszabb. Na, meg még idővonalak is vannak…

    1. Akkor megfosztod magad a Steins;Gate-től is, ami elég nagy kár. 😀 De amúgy, ha ez kusza, akkor a Science Adventures szériák flowchartjától alélnál el: https://vignette3.wikia.nocookie.net/steins-gate/images/f/f9/Worldlineflowchart.png

      A Fate-nél eleve az van, hogy az időt, mint egy fát írja le, a nagyobb pontok egy-egy nagy elágazások, amelyek ezeket az idővonalakat éltetik. A törzshöz a legközelebb a Maradéj- és a Grand Order állnak (mint a spirituálisabb és a tudományosabb mágiafelfogás, vagyis a törzs két ellentétes oldalán. De simán megnézhető az egyik ág úgy, hogy a másikról nem tudsz semmit, és különösebben nem is érdekel. Kivétel, ha maximalista vagy.

      1. Talán majd a Grand Ordert, egyszer. 🙂 A kronológiailag egymást követő, vagy egymással párhuzamos, de független történetek jobban vonzanak, mint az egy helyben toporgó, de ugyanazt másképp megközelítő darabok. Nem véletlen, hogy az új generációs Star Trek filmektől is kiütéseim lesznek.

        1. Tulajdonképpen, a Fate pont ilyen, csak az idővonalak függetlenek egymástól, és mindnek más az aspektusa. Nagyon szeretik támadni rókabőrözéssel a folytonos Grál-háborúzás miatt a szériát, holott…
          – …a Maradéjen belül a Lord El-Melloi szériában a GH csak emlék és kilátás, de attól teljesen függetlenül zajlik, és inkább egy mágikus krimi egy nagy összeesküvéssel. (Amellett, hogy az F/SN 3 route-jából igazából elég egyet választani, ami érdekli az embert, ha több kell neki, repülhet a másikra is. Opció, de nem feltétlen muszáj. Vagyis technikailag az idővonal 2+1 elemű.)
          – …az Extrában nincs Grál, helyette egy kvantumprocesszor van, az “Angelika Ketrec”, ami virtuálisan végzi a felméréseket a Grál-háborúval. Alapjáraton, mert a Last Encore-ban ez megbomlik, és az egész inkább forog az virtuális identitással és az egyéni megváltás kérdéskörével szintről szintre.
          – …az Apocryphában a GH csak a kezdet, de a második fele átmegy egy dogmatikai szembenállásba két szent megváltásról alkotott konfliktusa kapcsán, hogy magát az emberiséget miképp lehetne megváltani.
          – …az Emiya Gohan meg csak főzés. Semmi más. Egy kellemes kikapcsolódós chill out cucc, amiben van egy-két érdekes recept, amit meg lehetne próbálni (konkrétan a Shokugeki no Soumát se néztem másért).

          A Grand Ordernek a végső szingularitását, a Salamon fejezetet tegnapelőtt jelentették be, hogy érkezni fog az is. És állítólag TV széria lesz az is, amiről majd meglátjuk. Részletek még nincsenek, de kíváncsi leszek mik fognak szállingózni, mert eddig csak kérdéseim vannak ezzel kapcsolatban, de rohadt sok. 😀

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük