A miértek sokasága…

Van pár “miért” jellegű kérdés, amire a mai napig nem tudok kielégítő választ kapni, s az elmúlt napokban, hetekben rendre ez cseszi fel az agyam. Olyan szinten, hogy a Konzol Magazin 23. számában már nyomtatásban is muszáj volt megeresztenem egy kioktató jellegű cikket az Anime rovatba. Jó, lehet érdekes, hogy pont egy főként konzoljátékokra és -gépekre specializálódott lapban fogják olvasni az emberek, de vagyok olyan naiv, hogy azt hiszem kellően célba találok ezzel, hogy legalább, ha valahol, bármikor valaki olvas egy cikket a hentairól, akkor le tudja szűrni mi a valóság és mi nem, hol látszik az, hogy annak az írója merő fantáziaterméket közölt le.
Igen, vagyok olyan naiv, hogy hiszem, hogy lehet kicsit jobb és toleránsabb irányba mozdítani a közvéleményt az anime terén. De ehhez szükséges a hentai valamennyire alapfokú ismerete is, ha nem is nézi az ember fia/lánya, akkor is valami halvány sejtése legyen arról mi az. Az egyik legnagyobb fail a témában a Női Lapozó 2010. augusztus végi cikke volt, amire az akkori blogomon úgy reagáltam, konkrét idézetekkel, s meglehetősen szabad stílusban (é.: úgy anyáztam, hogy holtából támadt fel könyörögni, hogy hagyjam abba az emlegetését). Most egyszer a GameStar oldalán jelent meg egy Perverz kelet címmel, amin látszik, hogy az alapvető fogalmakkal sincs tisztában. A Life.hu cikke (Mangapornó és társai: obszcenitás vagy művészet?) valamivel pozitívabb kicsengésben már, de ebben is jócskán vannak félresikerült gondolatok, kijelentések és megállapítások, hatásvadász módon.
Szóval értitek már az első “miért” kérdésem: MIÉRT ÍR RÓLA AZ, AKINEK FINGJA SINCS RÓLA?! Éééés, hogy eme költői kérdésemet mihamarabb meg is válaszolhassam, azt kell, hogy mondjam, hogy az olvasottságért. Lehetünk akármilyen prűdek, tettethetjük, hogy nem érdekel, de azért beleolvasunk. Mert az ember alapvető természetéhez hozzá tartozik a szexualitás és a szexuális formák valamely kivetülése iránti érdeklődés még az egészséges határokon belül. Azon túl már ugye fétisről beszélünk. Azonban az olvasottságért és az e-péniszért ilyen témában írni elég nagy felelőtlenség, könnyedén beletöri a bicskáját az író, ha olyannal vagy olyanokkal találkozik, akik szépen pitbull módjára verbálisan belé harapnak.
A másik miért kérdésem annyi, hogy miért néz az hentai-t, ha mindegyiket leszarozza azért, mert van rajta cenzúra? És nem hatja meg az se, hogy 1988 óta van ez a törvény, hogy minden genitáliát ki kell valamilyen mértékben kockázni. Dobjuk hozzá, hogy a hentai maga 1984 óta létezik, mióta van az OVA, mint megjelenési forma. De hozzáteszem, hogy nem csak a hentai-okban cenzúrázzák ezt, hanem bármelyik másik animében, mangában, hol kitakarva, hol részlegesen, hol a félképernyőt szétcseszve. Példának okáért a második Violence Jack OVA, az Evil Town is ilyen, pedig az távolról sem hentai. Továbbá ez csak a nemi szervekre vonatkozik, a különféle testnedvekre nem, így lehetett az, hogy 1988 óta beszélhetünk bukkakéről.
Azon lehet vitázni, hogy mennyire is van létjoga ennek a törvénynek a XXI. században, de azt se szabad elfelejteni, hogy azt a törvényt a XX. század végén hozták, amikor elméletben ennek kellene a legkisebb gondnak lennie. Mint tudjuk, Japán az ellentétek országa, így aki ismeri őket, az gyakorlatilag nem tud meglepődni rajtuk. Maximum felháborodni. De továbbra sem értem: minek lefikázni teljesen valamit, amiben kicenzúrázzák a férfi farkát és a nő vagináját? Ép hajlamú férfiakat nem érdekelnek a pöcsök… de a nőket sem a saját nemi szervük. Fordítva meg mindkét nem szív, de nem is tudom… szex közben hányan is szokták bámulni mereven akció közben a partner nemi szervét? ^^ A másik költői kérdés, hogy akkor minek néz az ember pornó jellegű dolgot? Hát kérem, van amikor nem lehet csinálni, sőt az se jó, ha túl gyakori, hiába a szeretet legmagasabb kifejezési foka a párkapcsolatokban. Ilyenkor az ember ledől és nézi… kvázi kukkol másokat, hogy csinálja. És ilyenkor is miért pont ez a lényeg, még ha telibe totálban is kapunk egy képet valamelyik nemi szervről, hogy az most cenzúrázva van? Én speckó csak örülni tudok, hogy ha ránéznek a gépemre, akkor nem egy bazi nagy “brokkolit” vagy “barlangjáratot” látnak rajta, így még ki is tudom magam aránylag dumálni magam (mert ugyebár épeszű ember fül- vagy fejhallgatóval nézi, ha más is otthon van).
De lényeg a lényeg, pont ezeket a morgómáriakat nem tudom megérteni? Ha hiányzik neki, hogy nem láthatja a sajátját, akkor miért nem vesz egy tükröt legalább? Ha már a fej leszegése is kalóriákba telik…
Oszd meg másokkal is:

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük