A Vuk japán kiadásáról

Ugyan nem új a dolog, hiszen április 22-én vettem észre, majd legkésőbb másnap a Mondo Magazin Facebook oldalán is lehoztuk Garai Timivel (lévén ő a hírkezelő, én csak a szöveget írtam meg hozzá), viszont eszembe jutott, hogy lehet kicsit bővebben is le kéne hozni ezt: miként is jutott ki a Vuk Japánba. Többek között azért is, mert volt pár hézag, ami nem hagyott nyugodni, és hát… nyomoztam.

A Fekete István által jegyzett azonos című regény rajzfilmes adaptációját 1981-ben készült el Dargay Attila rendezésében, a Pannónia Filmstúdió gyártásában és a MOKÉP forgalmazásában. A kevésbé ismert tények egyike, hogy eredetileg négyrészes sorozat lett volna, amelyet aztán egész estés filmmé vágtak össze. A másik, hogy képregényként korábban, 1972-ben debütált már a Füles rejtvényújságban, később pedig képes gyerekkönyvet is kapott, amit javarészt a rajzfilm képkockáival illusztráltak. Sorozatként még 1981. áprilisában, moziként decemberben mutatták be. Otthoni kiadást csak 1982-ben kapott.

Ezt követően a brit Videomedia is kiadta 1983 novemberében “Tag, the Intrepid Fox”, vagyis “Tag, a bátor róka” címen. (Megjegyzendő, hogy az intrepid bár inkább merészet, vakmerőt jelent, a magyar címadási gyakorlatban ezeket a kifejezéseket csak nagyon ritkán használjuk.) A VHS-borítón copyrightként azonban mégsem ők szerepelnek, hanem a Sefel Pictures International Ltd. (ezt a nevet 1979 és 1984 közt viselték), ami egy kanadai forgalmazó. A licenctulaj vagyis azonos, két cég felelt a Brit-szigeteken és Kanadában való forgalmazásért. Időközben, 1987-ben a Celebrity Home Entertainment is kiadta, azonban az övéké már egy másik, amerikai angol nyelvű változat The Little Fox, “A kis róka” címen. A két angol fordítás közt viszonylag nagy eltérések nem lehetnek, de az utóbbi a jobban dokumentált. Míg a britek Vukot Tagnak fordították, az amerikaiak Vic-nek. Az amerikaiból tudjuk még, hogy Csele, Vuk barátnője Foxy-ként lett ismert, míg Karak megtarthatta a nevét. A Nickelodeon pedig ezt a verziót mutatta be időről időre. (A magyar Wikipédia oldal ezen a részen emiatt elég pontatlanul fogalmaz, az angol Wikipédia oldal számára pedig csak az amerikai változat létezik.)

Ez azért is lényeges, mert a japán Suncrown kiadás 1988-as, vagyis már akkor két angol nyelvű változat is rendelkezésre állt – mégis a britekét vették meg kanadai forgalmazásból, Wanpaku Taggu no Daibouken címen, ami lefordítva “Tag, a kis róka kalandjai”. Innentől pedig hallgatnak a Wikipédia oldalak, a kiadási felületek, katalógusok. Maradt a szkennelt japán borító. Ezt ez barátom, Atoru vette jobban szemügyre, hátha ki tud valamit olvasni.

A szövegtömbös leírás, szinopszis nem árul el sokkal többet. Lényegében leírja a cselekményt, illetve hogy “a kezdeti Disney rajzfilmekre emlékeztető ortodox műként” jellemzi a filmet. Külön érdekesség, hogy Vuk nagyapja, aki szintén ezt a nevet viselte, viszont San (vagy átírástól függően Sun) lett. Az adatsor már 1983-as magyar rajzfilmként jegyzi.

Tag, vagyis Vuk japán hangja Nozawa Masako lett, aki 1965 óta pályán lévő szinkronszínésznő. Ő adta többet között Son Goku (Dragon Ball, 1986 óta folyamatosan), Kitarou (Gegege no Kitarou, 1968 és 1971-es évadok és a 2008-as Hakaba Kitarou), Medama Oyaji (Gegege no Kitarou 2018-as évadtól folyamatosan), Doraemon (Doraemon, a raktártűzben megsemmisült 1973-as évad), Hoshino Tetsurou (Galaxy Express, 1978 óta folyamatosan) és rengeteg más ikonikussá vált szereplő hangját.

Jedo, vagyis feltehetően Karak hangja Naya Rokurou, 1973 óta pályán lévő szinkronszínész. Ő animékben leginkább csak mellékszereplők hangját adta, olyanokét, mint az 1988-as Ginga Eiyuu Densetsu OVA-szériában Degsby püspök, az eredeti Urusei Yatsura sorozatban Hanawa tanár úr, vagy a 2008-as Batman: Gotham Knight antológia OVA-ban Gordon felügyelő.

Csele csak “rókalányként” szerepel, az ő hangja pedig Takada Yumi. Az 1981 óta dolgozó szinkronszínésznő nagyon kevés nevesebb szerepben tűnt fel. A Tenchi Muyo szériákban ő volt Aeka, az Urotsukidoujiban Amano Megumi egyik hangja, vagy az Onegai Teacher széria tanárnőjének anyja, illetve elég sok mellékszerepben tanár nénit alakít (Crayon Shin-chan, Mahoromatic, Ranma 1/2).

Smokey-t nem tudtuk pontosan azonosítani, hogy ki lehet, de feltételezhetően játékidő és szerep súlyából a vadász. Az ő karakterét Kameyama Sukekiyo szólaltatta meg, akinek az animés szinkronlistájától csak az érdemben említhető szerepek száma szegényesebb.

Arthur, feltehetően Vahurt (amit arra alapozok, hogy egy ízben felvonyítja a saját nevét, így ahhoz hasonlónak kéne lennie), Nishimura Tomomichi keltette a japán szinkronban életre. Rengeteg mellékszerepet vállalt animék terén, amelyek közül talán egyedül a Ginga Eiyuu Densetsu remake-szériáit, a Die Neue These sorozatokat lehetne említeni, mint Lichtenlade birodalmi államügyi miniszter, de minden másnál gyakorlatilag senkit, akit a hazai fandom valaha is szóba hozott volna.

Birdie, aki feltehetően Rá, a varjú hangja lenne, Suzuki Katsumi. Az ő animés szerepei sem épp a legemlékezetesebbek, az Inuyashából Kagome nagyapját leszámítva.

Oszd meg másokkal is:

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.