Néha van az úgy, hogy leveri az agyam az ékszíjat. Van, hogy napjában többször is. De eddig nem igen volt olyasmi, ami egy nap kétszer is képes volt kisebb megrökönyödést kiváltani belőlem. Ez most nem épp Static halálának híre (aki a Static-X zenekar frontembere volt), vagy éppen az, hogy a kormány újabb adót vet ki az általa extraprofitnak nevezett pénzekért, amelyek sokszor épp olyan valóságosak, mint a bolygókat és csillagokat faló lebegő spagettiszörnyeteg a világűr mélyén.
De most L. Simon Lászlónak sikerült. Az Informatika a Társadalomért konferenciáján az ezzel az életúttal bíró „szakreferens”, kulturális szagértő tanúbizonyságát tette pártja általános vélekedésének az internetről, ami nagyjából imigyen szól: „Nem értjük, és nem is akarjuk érteni.” Nem kis dolog, hogy feltesz egy olyan kérdést, hogy a magyar ember miért használ Facebookot iWiW helyett, mikor emlékeim szerint a történelem részévé vált oldal nem hogy csupán 4 hónapja szűnt meg annak minden szolgáltatásával, de még elég nagy hírverés is zajlott körülötte. Hetekig cikkeztek róla, kerültek nyilvánosságra adatok, külön felszólítás jött, hogy mentsük le képeinket, ha még kellenének (én például beáldoztam őket a lomtárak istenének), szóval jóformán egy bánya beszakadt tárnájában kellett volna lenni ahhoz, hogy lemaradjon valaki erről az eseményről. Jelenleg pedig úgy állunk, hogy Magyarországon valamire való és könnyedén használható közösségi portál nem létezik. Van egy myVIP, amit személy szerint már évek óta nem használok, mivel támogatása nulla és erősen hiányoznak belőle azok a funkciók, amik a Facebookban megvannak: az üzenőfalak, kötetlen témás beszélgetésekre a lehetőség. Na meg nem is magyar kézben van, csak egy leányvállalatéban.
Ezek kapcsán feltehetünk több kérdést is:
1) Magyar ember miért néz inkább YouTube-ot, mint Indavideót?
Mert jobb a lejátszási mechanikája, keresője, és a sok változtatás ellenére még mindig áttekinthetőbb, letisztultabb a kezelőfelülete és a lehetőségei.
2) Magyar ember miért használ inkább Blogspotot vagy WordPress-t?
Mert a Blog.hu az egyetlen normálisnak nevezhető magyar blogmotor, viszont a legkevésbé testreszabhatatlan. De rendes, szabadon alakítható és támogatott blogmotor nincs. Az Inda-csomag szeretne magyar Google lenni a rengeteg lehetőségével, de képtelen rá. Pont a kezelési nehézségek, támogatás hiánya miatt.
3) Magyar ember miért használ inkább Google-t, mint Altavizslát vagy Startlapot?
Noha a két kereső csillaga még nem hunyt ki, mindkettő szörnyen elhanyagolt. A Startlap tematitkus keresőnék és oldalajánlónak jó, de már rég nem ez a főprofilja és sok mást is ajánl, amiről meg van győződve arról, hogy vonzhatja a népeket, ellenben édeskevés bármihez is.
4) Magyar ember miért használ levelező rendszernek Yahoo!-t vagy Gmailt?
Bár a Freemail elég stabilnak nevezhető, ugyanaz a támogatáshiány a gyermekbetegsége, mint a legtöbb hazai szolgáltatásnál. A Citromail egy merő katasztrófa, nem véletlen a rossz híre. A spamszűrés nemlétén kívül lehetne mondani még, hogy az esetek igen nagy hányadában a levelek kézbesítése is olyan, mint a lánynak szex után a havibaj: vagy megjön vagy nem.
De lehetne folytatni a kérdéssorozatot, hogy miért nem használunk magyar Office-csomagot vagy operációs rendszert (ezek egyszerűen nincsenek, például azért). Mint látható a felsoroltakból igen komolyan el van maradva a hazai netes tartalomszolgáltatás a kor kívánalmaitól. Az elmaradás oka pedig az elhanyagoltságtól kezdve a rossz irányba történő fejlesztésekig, rossz supportig, reklámig elég változatos. Ha valamiben a magyar internet erős, az a mémgyártás. Ez biztos.
L. Simon László felszólalásának másik érdekes momentuma az, hogy „a nemzeti kincseink valahol a felhőben vannak”, nem pedig itthon, magyar szervereken. Fájlalta, hogy nem mi digitalizálunk, nem hazai szerveren tároljuk ezeket az értékeket. Ez a rész komolyabban taccsra vágott. Tulajdonképpen vannak hazai digitalizáló cégek, nem egyhez adtam le az állásjelentkezésemet az elmúlt egy évben. Ezt nem nevezném „nincsnek”, csak kicsik és sok probléma van a digitalizálással: kezdjük a legalapvetőbbel, a tárhelykérdéssel.
Magánoldalt hosztolni sem egyszerű idehaza, a rendes technikai segítséget garantáló tárhelyért fizetni kell (a szerver- és felhőszolgáltatás is hasonló cipőben jár). Az ingyenes tárhelyek gyakran kehesek, rosszul felszereltek, fenntartottak: Freeweb, ATW, OkHost… csak hogy párat említsek ezek közül, amelyek ismertek. A fizetős tárhelyszolgáltatások nagy részével is probléma van, ott rendszerint felszereltség és kiszolgálás terén. Van az úgy, hogy egy bizonyos forgalom fölött például meghal a kiszolgálás, mert nem bírják el a szerverek, a másik eset, amikor fejleszteni akar az ember az egyikre, de ott ütközik erős problémákba. Okhostra például „külön öröm” ezt tenni, ahol korlátozott a lehetőség. Egy digitalizált könyv, festmény pedig tárhelyigényes még veszteségmentes formátumban is, legyen az PNG vagy a szakmában sokkal kedveltebb TIFF. Ezeket elérhetővé is kell tenni viszont. Itt jön be a jogi része a dolognak, mert noha sok minden digitalizálása elkészül előre, de a szerzői jog 70 éves védelmi ideje még nem járt le, így nyilvánosság azt nem láthatja. Csak a szakma tudja, hogy már megvan, így pedig elég nehézkes még nyilván is tartani, mert bizony nem egy esetben történt olyan, hogy a védelmi idő lejártáig még digitalizálni sem lehetett.
Másodsorban nézzük meg mit jelent a digitalizálás. Egy biztos, azt hogy nem válik a könyv lapjai a szkenner üvegjén nem oldódik fel bitekké míg nem csak a gerinc marad belőle, és tűnik el a fizikai példány. A digitalizálás pont arról szól, hogy egyfajta biztosított állagmegőrzés is történjen az értékmentéssel karöltve. Valahogy így, a Digitalizált Törvényhozási Tudástár képében vagy a Magyar Elektronikus Könyvtár módján gondoljuk el, miközben a fennlévő anyag még attól ott van az Országgyűlési Könyvtár raktáraiban, polcain. Már az, hogy ez megvalósulhatott, egy nagy eredmény a könyvtárosi szakmában. Hasonló az uniós Europeana, vagyis az Európai Digitális Könyvtár. Lényeg, a kincseink megvannak, a digitalizáció csak egy elektronikus másolatot készít belőle, amelyet elérhetővé tesznek széles körben, sok esetben teljesen ingyen.
De sebaj, lehet csak én reagálom túl és a politikusaink tényleg (nem) értik a dolgukat, és csak teljesen véletlenül beszélnek gyakran olyan sületlenségeket, hogy attól normális embernek elakad a lélegzete. Talán teljesen elkerüli a figyelmünket, hogy azért nem ölnek bele plusz pénzt, mert félnek, hogy attól olyan extraprofitjuk lesz ezeknek a cégeknek, területeknek, hogy majd meg kell adóztatniuk…
Egy szó erre, együtt értéssel:
Zsömle.
1. Indavideón mondjuk legalább nincs jogvédett tartalom és pornográfia miatti rinya, backupnak jó.
2. A blog.hu-t testreszabni olyan, mint grafikus oprendszer helyett DOS-t használni. Az ember egy estét szenved vele könnyek mellett, de aztán soha többet nem nyúl hozzá. 😀
3. Soha nem használtam a magyar keresőket.
4. Indamail-em még van, néhány külföldi oldal aktiváló levele elkavarodik rajta, a freemail lehet, hogy még működik, sokan nem hagyták ott, amikor nálam már betelt a pohár, mert napokig nem lehetett belépni, éppen azért, mert az Iwiw szervereit fejlesztették.
És +1: A magyar torrentoldalakat nem értem: Miért kell mindenre regisztrálni, meghívózni és kvótázni? Ez annyira a magyar néplélek betegsége, elérték, hogy csak nyitott angol és regelős orosz oldalakon vagyok fent és előbb kezdek el data.hu linkek után kutatni, mint magyar torrenteket keresni. Megosztók közül is a már említett data.hu az egyetlen használható (meg a mammutmail, de az 5 napig tárol csak), de a mediafire közelébe sem ér és bizonyos böngészőkön, pl. Opera nem működik a feltöltés.
1. Na igen, de ennyi az előnye is egyben, amiben kimerül. Csak az alapfunkciók véreznek ezernyi sebből.
2. Még a mai napig tudom a DOS parancsokat fejből és a használatukat, szóval az nekem nem lenne gond. 😀 De egy blog.hu-s oldalt beállítani elég billentyűzetpusztító volt.
3. Igazság szerint én sem. De mivel vannak, lehetett velük példázni.
4. Free, Citro és Gmailem van, ebből a Ctriós megszűnt, noha anyám még mindig azt használja inkább és napjában 50 spamet kap, ami közé keverednek a fontosabb levelei. A Free-é valahogy működik, de az csak másodlagos cím nekem, mindent átirányít Gmailre a spamek kivételével. A free most már mükszik legalább.
+1: Talán fosnak a torrentrazziáktól, amikről tudjuk, informatikát tanultak, hogy fölösleges pénzkidobás a rendőri szervek részéről, kifejezetten szélmalomharc. A Coldfusion sikerét nagyon nehéz lesz megismételni, de a kiadói és forgalmazói lobbi attól még igyekszik keresztbe tenni ennek. És közben az emberek tudtukon kívül a Hackerkiáltvány téziseit fogalmazzák meg a torrentezéssel kapcsolatban… Amúgy a data.hu kis fájlokhoz jó, de semmi egyébhez. Volt egy másik, amivel próbálkoztunk, de ott szigorúan vették a szabályokat és a hónapos törlést a fiókodról.
Ricz ne idegesíts magad! A politikusaink értik a dolgukat és L. Simon L. biztos nem is mondott ilyet, ez megint csak valami amerikai-zsidó ármánykodás a lejáratásukra! No para, kormányunk a helyén van és tudja a dolgát! 😀
Azért rohadt jó volt ez az iWiW-poén!
Meg jók a csávó öltönyei is…
És viccet félretéve megértelek, mert én is felrobbanok sokszor és elsősorban nem azon, hogy ezek milyen hülyék, hanem hogy bennünket mennyire hülyének néznek…
Mindig ezzel a ‘magyar miért nem magyart használ, vásárol stb.’-val jönnek, pedig ez így, ebben a formában oltári nagy faszság. Azzal együtt mondom, hogy van bennem lokálpatriótaság. De full retardált azért nem vagyok.
Van amúgy magyar oprendszer: az UHU-linux, én használtam is sokáig. A használhatóság foka persze megint egy másik kérdés.
Az UHU-Linuxról az élt bennem, hogy az is egy külföldi fejlesztés, de ezek szerint tévedtem. De amennyire ismerem az sem nagyon van fejlesztve, legalábbis nem úgy, mint a Linux Mint vagy az Ubuntu. Amúgy a legtöbb Linuxra igaz ez a használhatósági kérdés, mert a SuSE verzió alatt nehezebb beállítani a hangkártyát, mint egyébként Ubuntun vagy Minten. Na meg van annyi Linux-verzió, hogy hajjaj. És még lesz, mert a Google is akar sajátot, meg a Valve is készít a leendő konzoljaihoz…
Amúgy én inkább azon bukok ki, hogy szakbiztos, tehát értenie kellene ahhoz területhez, de legalább nyomon követnie a történéseket ott, amivel foglalkozik. Ehelyett oda megy, puffog pár sületlen baromságot (a legutóbbi ugye a napenergiás beszólása volt, ami azért nem kutya) a területén, amiért felel. Gyakorlatilag ezt nevezik szakmai inkompetenciának és a legtöbb szakma tagjai kinézik az ilyet maguk közül. Tegyük fel személy- és vagyonőr/biztonsági őr vagy, és egyszer csak a felettesed azzal jön, hogy el kell kérni az okmányokat azoktól, akiket beengedsz az épületbe. Te meg csak nézel, hogy miért, meg mire fel, mivel tudod, hogy nem vagy hatósági személy, meg a törvényt (ami ezt kiköti) a felettesed nem bírálhatja felül. Nyilván hülyének nézed első körben, és mikor erősködik ennek ellenére, annál hatványozottabban.
De ez a példa csak egy max. pár személyes eset, de itt ország-világ előtt járatta le magát (sikeresen, megint). Mégis itt a lényeg, hogy hagyják Pelikán elvtársat az uszodában, az angolpark és a narancsültetvény élén, ahelyett, hogy visszaküldenék a gátra…
Teljesen igazad van és ez lenne az ideális, normális, ésszerű… már nem is tudom milyen szavakat használjak. DE, nem ez van. 🙁 Tudod, hogy korom ellenére szeretem a meséket és most már szerintem mindig is szeretni fogom. De itt a szakbiztosokkal és szakmai felettesekkel kapcsolatban muszáj vagyok feltenni neked a jól ismert kérdést: Hány éves is vagy? És még hiszel a mesékben? Ez sajnos így működik a legtöbb helyen és bár vannak üdítő kivételek, de sajnos nem sok. Idővel a kevés kivétel is nagyrészt hozzáidomul a többi inkompetens hülyéhez…