Művész a munkapadnál: Yamamoto Eiichi

Az elmúlt időszakban egymás után mentek el a nagyobb nevek, akiknek több klasszikus vagy műfajformáló címet is köszönhetünk. Yamamoto Eiichi, ha műfajt nem is alakított a rendezéseivel, de határozottan az idősebb korosztály gyerekkorának része volt olyan sorozatok révén, illetve hozzájárult a japán animációs televíziós felfutásához. (Hasonló kvalitásban távozott el a jelen cikk megírását követően Yoshimoto Kinji is 55 évesen, bár az ő munkái jóval „szerényebbek”: a Megazone 23 OVA, Genshiken második fele, a Queen’s Blade franchise, és legutóbbi rendezése, az Arifureta.)

Az 1940-es születésű rendező, forgatókönyvíró és producer életútjáról vajmi keveset tudni. Amit bizonyosan ismerünk, hogy Kyōtō prefektúrában született, és Japán különböző vidékein járt iskolába, mielőtt otthagyta volna a középiskolát egy gyógyszergyári állásért. 1958-ban kilépett, hogy animációs karriert építsen, először az Otogi Pronál elhelyezkedve , majd 1961-ben váltott Tezuka Osamu stúdiójára, a Mushi Productionre.

Igen hamar lehetőséget kapott a rendezésre és a gyártás felügyeletére: az 1962-es közel 40 perces Aru Machi Kado no Monogatari művészfilmen, valamint az rövidfilmes Osu után az 1963-as Tetsuwan Atom sorozatnak volt epizódrendezője és forgatókönyvírója, majd az 1965-ös Jungle Taitei (Kimba, a fehér oroszlán) esetén gyártásfelügyelő, majd a következő évben érkező film rendezője. Ugyancsak ennél a stúdiónál felelt az Animerama filmek rendezéséért: az 1969-es Senya Ichiya Monogatari, az 1970-es Cleopatra, valamint az 1973-as Kanashimi no Belladona, amelynek az már az írásáért is felelt. Ez utóbbi műve kijutott a 23. Berlini Nemzetközi Filmfesztiválra is. Mindhárom filmje kissé formabontó volt, amely az erotikát finom eszközként használta fel, és a kisebb magamutogatáson túli részeket művészi érzékeltetéssel mutatta be.

A Belladonát követően távozott a pénzügyileg ingataggá vált, majd még abban az évben meg is szűnő Mushi Productiontől, és forgatókönyvíróként és tervezőként dolgozott az 1973-as Uchū Senkan Yamato sorozaton, majd később annak filmváltozatán. Ezeket leszámítva, az 1970-es évek nagyját külföldön töltötte az Nippon TV megbízásából, annak Wonderful World Travel sorozatának forgatása miatt. 1983-as visszatérése az animációhoz a Sanrio Oshin filmjének rendezésével telt, majd azt követően olyan címekben vett részt rendezőként és forgatókönyvíróként Nishizaki Yoshinobu mellett, mint Odin: Kōshi Hansen Starlight és az Uchū Senkan Yamato 3. évada, illetve annak (akkor) franchise-záró mozifilmén.

Ezeken túl már komolyabb munkát nem nagyon vállalt. Még részt vett a hentai címek közt gyakorta klasszikusként emlegetett Chōjin Densetsu Urotsukidōji OVA munkálataiban tanácsadóként, de az utolsó nevéhez fűződő címek a Mushinál töltött idejéről szóló Mushi Pro no Koboki (1989) és a Kōshoku Ichidai Otoko (1991), egy felnőtteknek szóló animált történelmi dráma Saikaku Ihara 1682-es regénye alapján. Ettől függetlenül még további 10 évig aktív maradt a szakmában, 2001-ben vonult vissza.

Idén szeptember 7-én, 80 évesen távozott az élők sorából.

Megjelent a Mondo Magazin 2021. évi decemberi számában.

Oszd meg másokkal is:

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük