 |
| Balról jobbra: Horn, Torgyán, Tölgyessy, Orbán, Surján, Kónya. |
Az idősebbek és a kilencvenes évek elején születtek emlékezhetnek rá, hogy a közszolgálati tévén volt egy politikai gúnyműsor, az Uborka. Nem tudom, hogy azok, akik ismerték ezt az 1992 és 1995 közt sugárzott közéleti szatírát miként is viszonyulhatnak hozzá, de meg kell mondani nekem valamelyest hiányzik.
Süldődémonkoromban valahányszor néztem, nem értettem mindent – persze akkor, mint általában egy 3-5 éves gyermek ért a világból, hogyan is lehetett volna ez lehetséges -, viszont voltak olyan utalások és dolgok (többek közt a híresebbek hasonmásai, mint Göncz, Horn), amelyeket akkor is viccesnek találtam. De gyermeki szinten ennyi maradt meg bennem. Az elmúlt hetekben előástam megint a teljes műsortárat a neten, végignézni. Eszembe se jutott volna, ha Kagamin nem linkeli be nekem az egyik részt egy olyan állítással, ami az utolsó betűig igaz: „Régen bohókás volt nekünk, ma már sírunk ezeken a vicceken.”
Való igaz, eltelt azóta 20 év, a mi generációnk felnőtt (sokak fejben is) és elkezdtünk érdeklődni a közélet, politika iránt. Bár nem mindig vagyunk azonos véleményen, de abban egyetérthetünk mind: a Parlament azóta sem változott, óvoda volt és óvoda is lesz. Politikusaink akkor is és ma is nyújtanak elég indokot a kifigurázáshoz. Csak ma már nincsenek ilyen műsorok, amely az Uborkához hasonlóan széles skálán mozgó humorral volt képes enyhíteni a felnőtt polgárságban dúló feszültséget. Ma az internet népe vette át ezt a szerepet. Egyetlen hibája, hogy elég gyermekcipőben jár ez és nincs mindenkinek tudomása arról, hol is találunk ilyet. Vagyis nyilvános, de közben mégse – magyarán olyan, mint ahogy Hofi jellemezte az információt Az újságárus című kabaréjában: „nem jut el a dolgozók széles szűk rétegéhez”.
Pedig idén érdemes lenne beindítani legalább egy minisorozatot ezen a téren. Hiszen hatalmas kihagyott ziccer lenne: van egy országos, egy európai és egy önkormányzati választásunk az idén, beindulnak a kampányok, valamint két emlékévet is írunk: az első világháború kitörésének 100. és a magyarországi holokauszt 70. évfordulója (bár ez utóbbi vicces témakör, párszor már feszegettem a témakört, szóval idén biztos nem maradtok a XX. század első felét érintő és taglaló cikkek nélkül). Hát mi lenne ez, ha nem kihagyott helyzet? És állítom, hogy az igény is meglenne egy ilyen műsorra a jelenlegi közéleti szereplőkkel, ahogy meglenne az első adás is a megszüntetési felszólítás fentről vagy a Médiahatóságtól.
Ha esetleg valaki nosztalgiához kapott kedvet, vagy egy kis politikai (és már történelmi) gúnyrajzot akar látni, az internet legnagyobb videóportálján megtalálni a részek nagyját és megérti miféle hiányérzetem is alakult ki nemrégiben.
Én ettől rettegtem kisgyermek koromban *.*
Nekem meg tán a Muppet Show felé volt ambivalens viszonyom gyerekként.
Amúgy nem azt mondtad Ricz, hogy tanulni kéne?
Na jó rég volt ez is! Most, hogy belenézek, mi az első amit látok: Torgyán, mint kikapós özvegyasszony… ROTFLOL
Meg eszembe jutott, hogy anak idején azt nem szerettem benne, hogy nem mindenkit ismertem fel és nem mindenhol vettem az áthallásos poénokat. Most, ha csinálnának megint egy ilyen műsort, megint lenne sok képviselő, akit nem tudnék beazonosítani, 1-2 éve már megint nem nagyon követem a belpolitikát. Pedig az előző választásnál kifejezetten jól szórakoztam, mint egy valóságshow vagy szappanopera esetében. Igaz, hogy ez a mi bőrünkre ment, mindannyiunkéra.
Feleségem meg pl. kávé helyett használja vérnyomásemelésre a politikai hírek követését…
De, de, azt mondtam, bár ha az emberben van egy nagyobb adag kávé, nem alszik, de épp kedve sincs körmölni (már két tárgy van hátra + a 20 tételvázlat, utána a folyamatosa olvasásuk), csak valamiről röviden megemlékezni, megnézni egy-egy részét, az belefér…
Mondom én, aki ma a teljes írás-, könyv- és sajtótörténet anyagot hentai-füzér mellett körmölte. De legalább 30 gigával kevesebb és van hely a ritka cuccok rawjainak. xD
Hidd el, amikor hívnak a köz véleményét kutatni (avagy nyíltan felszólítanak, hogy na most rontsd és trollkodd szét a statisztikát), akkor én se tudom ezeket a kis pártokat beazonosítani, nem hogy a vezetőiket. Ezek közül, már a régiek, én se tudok beazonosítani mindenkit, de talán így van rendjén.
Arra nagyon jó lenne, hogy az új fent éles társadalmi feszültséget csökkentenék az ilyen gúnyműsorok.
Huuuha 😀 '93-asként nekem ismerősek. Ugyan megmondani nem tudtam volna már, milyen típusú műsor volt, de nekem valahogy úgy rémlett, paródia volt. Lehet, nem is lenne rossz felnőtt fejjel nézni, mikor esetleg már értem is 😀
Azt sajna nem tudom megmondani, hogy a korosztályom felnőtt-e. Ha mindenképpen kéne válasz azt mondanám: azon szűkebb réteg, akiket már megszorongatott az élet, mindenképpen, a többiek egyszerűen a média által agy mosottak életét élik.
Az első világháború körül biztosra veszem, hogy nagy hajcihő lesz… viszont a holokamu akarom mondani holokauszt nem igazán érint meg. A körülötte lévő hajcihő pedig szánalmas.
Gyerekként ugyan nem igazán értettem a legtöbb poén valódi értelmét, de mint bábműsort, tudtam élvezni, ahhoz kellően komikusak voltak a karakterek. Egyébként úgy emlékszek, mint ha lett volna egy paprika nevű műsor is, hasonló stílusban, csak ott sztárokat parodizáltak ki.
Bennem csak annyi maradt meg, hogy rondák és viccesek (meg egy-kettőről tudtam, hogy ki).
Mostanság csak nagy ritkán a bagi-nacsás szálkát kapom el, annak is inkább a témába vágó szomszédok részét, ami bár sokszor erőltetett, de sokszor poén is.