Nem tudom, hogy Japánban ráéreztek-e arra, hogy a legtöbb országban jövőre komoly politikai választások következnek (pl. nekünk magyaroknak parlamenti, uniós és önkormányzati együtt) és ezért készítettek egy koránt sem könnyed vígjátéknak nevezhető light novelből animét, ami különösképpen ki van hegyezve a választások súlyára. Persze, ennek a műnek főhősével ellentétben, nekünk van gondolkodási időnk még bőven, hogy mi mellett is döntünk…
Rövid ajánló következik.
A NouCome (aminek teljes címe szintén nevezhetne a leghosszabb és a legkevésbé megjegyezhető címek versenyén) Kasukabe Takeru light noveljéből készült 10 részes, 2013 őszén bemutatott anime. Történetünk főhőse, Amakusa Kanade első ránézésre egy normális középiskolás, akire néha rájön az ötperc és fura dolgokat, őrültséget művel, amivel sikerül a róla kialakult viszonylag rendben lévő képet rendre lerombolnia, sokszor minden előtt. Ennek oka, hogy egy fura mentális zavarral küzd, aminek következtében véletlenszerű helyzetekben választási lehetőségeket lát és hall, amik közül egyet mindig választania kell, máskülönben olyan fejfájásnak néz elébe, amilyet elviselni képtelen és ez csak rosszabbodik. Választásról választásra, illetve minél jobban húzza az időt.
 |
| Az égből pottyant mese helyett égből pottyant leány |
Így történik, hogy egyik nap a levegőből pottyan le egy lány (ő választja ezt a lehetőséget), aki elárulja neki, hogy megszabadulhat ettől az „átoktól”, mindössze ehhez Istentől kell küldetéseket fogadnia és teljesítenie. A dolog koránt sem egyszerű, és a választási kényszer is rontja a dolgok menetét. Így csöppen bele a háremlétbe, ami miatt vagy nyolc lány kezd el versengeni különböző módon, modorral érte.
Magyarul a történet bír egy valamelyest egyedi alappal, amely a visual novelek játékmenetét idézi és ülteti a való életbe, ami rendkívüli poénoknak ad lehetőséget, ezzel frissítve a szokásos iskolai élet-slice of life-hárem-vígjáték négyesfogatot. Azonban sajnos hamar rá kell jönnünk, hogy hiú ábránd volt az elején feltételezni, hogy nem fog ezeknek a műfajoknak a jellegzetességein, sablonjain legalább egy kicsit is túlmutatni. A választások ugyanis sokszor megalázóak a főhősünkre nézve, a szenvedését nézni, ahogy ezeket megteszi, mert meg kell tennie pedig egyszerűen szánalmassá teszi mind a karaktert, mind a helyzetet, ami ezt követi.
 |
| A szerencsétlen főhősünk |
Persze, ha már sablonokról van szó, megkapjuk a szokásos felhozatalt: a rövid hajú ridegnek mutatkozó, az üresfejű és mindig vidám, az édességfaló, a veszélyes brocon/siscon, a gazdag nagymellű lányok, a titokzatoskodó diáktanács-elnök lány, valamint a loli tanárnő alakjait. Őket szépen bontogatják és szövögetik a főhőshöz való viszonyukat (kivétel a tanárnő, ő a főhős problémáit megértő szerepet tartja), ami mutatja, hogy a történetnek van valami íve is. Bár abból, hogy az alapmű csak 2012 februárjában kezdődött el és jelenleg is fut, sejthető, hogy rendes lezárásra nem sok esély van (ezt kapjuk, hála istennek), ha épp nem úgy döntenek, hogy minden szálat elvarrva, egy alternatív végződést adnak a műnek (ami elég gyakori szokott lenni ebben a műfaj-kombinációban).
 |
| Megvolt a gender bender pillanat is, amihez járt az ilyenkor bevett „üvöltve rohangálok a lakásban” jelenet is. |
A zenék és a hangok rendben voltak, a karakterekben kettő volt, akit komolyabban kedvelni tudtam, a poénok pedig felemásra sikerültek. Voltak olyanok, amelyeken tényleg derülni lehetett, megvoltak az utalgatások is módszerével más művekre, de sajnos javában már a sokat látott klisék kerültek előtérbe. Mégis azt mondom, hogy megdolgozott a maga 6/10-ért, ami nem rossz teljesítmény, valljuk be. Kedvenc, kedvelt nem lett, viszont attól még ajánlom egyszeri megtekintésre, kikapcsolódásra (még ha a poénjai nem is mindig fekszenek sikerrel).
És utóiratnak:
Na, ezt el tudtam olvasni, Ricz – mert abszolút nem érdekel.:)
Ellenben a Yamatót és a Kyousougigát majd először szeretném látni és a bejegyzésed utána elolvasni. Csak még várok kicsit magyar feliratokra, hátha szaporodnak.:)
A Kyousougigánál sokat nem vesztesz ha elolvasod azt is, mivel nagyon erősen tartózkodtam bárminemű spoilertől és voltaképpen csak a 0. és az 1. részt veséztem ki (plusz deklaráltam, hogy az előző ONA-kat nem kell megnézni: ha az idei sorozatot láttad, azokat is láttad), majd az 5-ig felszínesen áttekintve. Egyszerűen spoilermentesen csak így volt lehetséges írni róla. A Kyousougigából amúgy már csak 1 rész van hátra, ami most csütörtökön jelenik meg (ha a Commie kihozza), aztán csak pár nap és van magyar is (aztán jön a 10.5-es recap special, ha minden igaz). A Yamato 2199-nél nem tudom mi van, de különösebben nem foglalkoztat, hogy a magyar verzió hol jár (az eredeti sorozatnál pedig az újraidőzítésre várok csak, még mindig).