Ezt még nem láttam. 🙂 Bírom Dancsó stílusát. Bár mostanában mintha kevesebbet foglalkozna filmekkel. Ez a defetizmus valóban fura jelenség bennünk, magyarokban. De nem szabad figyelmen kívül hagyni a külső hatásokat se. Erre az életérzésre jelentősen ráerősített a Rákosi-Kádár korszak örökös bűnbak kereső paranoid beállítottsága is, amit a Szovjetunióból importáltak. Persze már a Horthy korszak is épp eleget tett le az asztalra ugyanebből (az ő esetükben a Harmadik Birodalom volt a példakép).
Én annyiban nem értek csak egyet ezzel az elmélettel, amit már bődületesen sok helyen, sokfajtaképpen fejtegettek, hogy ez nem egy olyan dolog, ami csak ránk, magyarokra jellemző.
Lásd a legnagyobb összeesküvés elmélet hívők, és a legtöbb összeesküvés elmélet az USA-ból származik, ami a nyugati világ „szíve lelke”.
Az emberek többsége úgy éli az életét, hogy egyáltalán nem azt csinálja, amit szeretne, vagy szeretett volna csinálni, viszont az értelmesebb idővel abban is megtalálja az örömöt, és esetleg az előrébb jutás lehetőségét. Vannak, akik folyton csak panaszkodnak, és soha semmivel se elégedettek, de az ilyen emberek egyszerűen ilyenek, szeretnek panaszkodni, és a folytonos panaszkodással magukra vonni a figyelmet. De ez még nem jelenti azt, hogy amúgy ne tennének az álmaikért, céljaikért. Nekem is van ilyen ismerősöm. =)
Az útkeresés, az álmok hajtása, a motiváltság mind jó dolgok, de ettől még ugyan úgy másokat fogsz szolgálni, mert a világ így működik. Aki nem szolgál senkit, az a remete, aki elvonultan él a természetben. Merjünk nagyot álmodni, legyen cél a szemünk előtt, csak aztán ezt össze ne törje a való élet azzal, hogy örülsz hogy van munkád, és optimális életszínvonalon élhetsz, esetleg majd idővel családot alapíthatsz.
Értem mit akart mondani Dancsó, jó a gondolatmenet, de az élet azért ennél bonyolultabb.
Kezd kifogyni az érdemi tréből, így nem csoda, ha kevesebbet foglalkozik velük.
Horthy-nál inkább a fehér terror időszakára (1919-1921) volt jellemző a paranoia, akkor még a nácik csak egy kis mozgalom voltak, a Harmadik Birodalmat meg Weimari Köztársaság néven hívták. 😀
Tény, hogy a kérdéskör bonyolultabb, főleg mivel a megélhetés válsága, sokak éhbérért küzdése nyomán a jelenség erősebb. Van aki havi 224 órára se kap többet 76 ezernél, miközben a nettó fizetése 120 ezer. Az a durván 40% mind levonás, adóelőleg, biztosítás, kamaradíj meg miegyéb, közben nem beszéltünk arról, hogy a munkakörében meghatározott 198 órára kéne csak ennyit kapnia, a maradékkal nem számolnak el.
Kedves Látogató! Tájékoztatjuk, hogy a honlap felhasználói élmény fokozásának érdekében sütiket alkalmazunk. A honlapunk használatával ön a tájékoztatásunkat tudomásul veszi.ElfogadomNem
Ezt még nem láttam. 🙂 Bírom Dancsó stílusát. Bár mostanában mintha kevesebbet foglalkozna filmekkel.
Ez a defetizmus valóban fura jelenség bennünk, magyarokban. De nem szabad figyelmen kívül hagyni a külső hatásokat se. Erre az életérzésre jelentősen ráerősített a Rákosi-Kádár korszak örökös bűnbak kereső paranoid beállítottsága is, amit a Szovjetunióból importáltak. Persze már a Horthy korszak is épp eleget tett le az asztalra ugyanebből (az ő esetükben a Harmadik Birodalom volt a példakép).
Én annyiban nem értek csak egyet ezzel az elmélettel, amit már bődületesen sok helyen, sokfajtaképpen fejtegettek, hogy ez nem egy olyan dolog, ami csak ránk, magyarokra jellemző.
Lásd a legnagyobb összeesküvés elmélet hívők, és a legtöbb összeesküvés elmélet az USA-ból származik, ami a nyugati világ „szíve lelke”.
Az emberek többsége úgy éli az életét, hogy egyáltalán nem azt csinálja, amit szeretne, vagy szeretett volna csinálni, viszont az értelmesebb idővel abban is megtalálja az örömöt, és esetleg az előrébb jutás lehetőségét. Vannak, akik folyton csak panaszkodnak, és soha semmivel se elégedettek, de az ilyen emberek egyszerűen ilyenek, szeretnek panaszkodni, és a folytonos panaszkodással magukra vonni a figyelmet. De ez még nem jelenti azt, hogy amúgy ne tennének az álmaikért, céljaikért. Nekem is van ilyen ismerősöm. =)
Az útkeresés, az álmok hajtása, a motiváltság mind jó dolgok, de ettől még ugyan úgy másokat fogsz szolgálni, mert a világ így működik. Aki nem szolgál senkit, az a remete, aki elvonultan él a természetben. Merjünk nagyot álmodni, legyen cél a szemünk előtt, csak aztán ezt össze ne törje a való élet azzal, hogy örülsz hogy van munkád, és optimális életszínvonalon élhetsz, esetleg majd idővel családot alapíthatsz.
Értem mit akart mondani Dancsó, jó a gondolatmenet, de az élet azért ennél bonyolultabb.
Kezd kifogyni az érdemi tréből, így nem csoda, ha kevesebbet foglalkozik velük.
Horthy-nál inkább a fehér terror időszakára (1919-1921) volt jellemző a paranoia, akkor még a nácik csak egy kis mozgalom voltak, a Harmadik Birodalmat meg Weimari Köztársaság néven hívták. 😀
Tény, hogy a kérdéskör bonyolultabb, főleg mivel a megélhetés válsága, sokak éhbérért küzdése nyomán a jelenség erősebb. Van aki havi 224 órára se kap többet 76 ezernél, miközben a nettó fizetése 120 ezer. Az a durván 40% mind levonás, adóelőleg, biztosítás, kamaradíj meg miegyéb, közben nem beszéltünk arról, hogy a munkakörében meghatározott 198 órára kéne csak ennyit kapnia, a maradékkal nem számolnak el.