Rivotril-immunitás után szabadon

Tekintettel, hogy újfent sikerült egy olyan témát találni… Találni? MEH! Ha egy száguldó, füttyögő vonatot se vennék észre fényes nappal a sínek kellős közepén állva velem szemben, akkor még elhinném én is, hogy találtam, de így mondhatni egyenesen a képembe mászott. Na mindegy, az ezzel kapcsolatos hozzáállás és maga a téma épp elég volt mára, hogy azt mondjam, bár fel se keltem volna reggel, aludtam volna holnap délig…

Figyelem! A következő poszt a nyugalom megzavarására alkalmas kijelentéseket tartalmaz!
U.i.: Nincs bocsánatkérés, keresd a templomban magadnak, mert tőlem ugyan nem kapsz!

Aki ismer, vagy olvassa rendesen a blogomat, nem csak a szemét csorgatja rajta egy-egy megtörlést követően, az tudhat egy s mást rólam. Visszanézegettem kicsit a korábbi posztjaimat, de nem találtam közte, így lehet újat mondok sokaknak: GYŰLÖLÖM A BULVÁRT.
Igen, így nagy betűkkel és valahogy nem tudom emberszámba venni nagyon azokat se, akiket érdekel, hogy ki merre kefélt félre vagy milyen hosszú a farka/csiklója vagy esetleg mindkettő, ha volt olyan szerencsés, hogy ilyenért kétszer állhatott sorba, nem beszélve a részegesen dorbézoló, drogot használó sztárokról, filmpletykákról (pl. XY és ZA kettyintettek a díszletek mögött, vagy BC színésznő mennyit térdepelt egy szerepért), de folytathatnám a sort a tini mamikkal és a 40 fölött szülő nőkkel… Na jó, az utóbbi két téma elég sarkos, mert társadalmi felhívó jellege van, hogy kongathassa némelyik tajparaszt, hogy itt a vég, hogy már ez van és ilyen megy a tévében. A korai szülésnek sok kárát max. a test és az embrió látja, de állítólag a 16-20 éves kor táján született gyerekek életerősebbek, nagyobb eséllyel érhetik meg a 100-at… De addig ki a f*szom akar élni? Meg aztán minek? Semmi értelme a hosszú életnek, vagy ha jobban tetszik, hosszú szenvedésnek. 40 fölött meg egyre több a degenerált gyerek: vízfej, Down-kór meg minden, amit el lehet képzelni.
Lényeg, legyen az bármilyen bulvár: magyar, európai, amerikai, néger, afrikai, orosz, japán, kínai, goauld vagy épp klingon, egyszerűen gyűlölöm. Éppen ezért szokásom az, hogy nem rejtem véka alá a véleményem ezzel kapcsolatban. Most ennek a hírnek sikerült felhúznia bennem az órarúgót. A hír kimeríti a bulvár fogalmát, ezen felül láthatóan a média szándéka, hogy sajnáltassa a mangakát, hogy életében nem tudott kettyinteni (örüljön neki inkább, nincs mi terelje a figyelmét), kiközösítették a sportbeli nullás szereplés miatt (ilyen alkattal nem csodálom, nagyon meg akarták tanítani az aranyhalat fára mászni), meg hogy összetűzésbe került egy vendéggel, aki rátámadt és nem tudta megvédeni magát, sőt, barnára festette a belső gatyaszárát.
És persze megy a sajnálkozás, gyűlölet meg mi egyéb a két véglet felől, miközben elveszik a lényeg. Már ezen kijelentés is megért +30 vérnyomást és pulzust:

„Ráadásul aktuális is a dolog, és kötődik is az oldal tematikájához. Az emberek meg szeretik a bulvárt, ráadásul ez japán bulvár.”

Attól, hogy valami aktuális, még nem lesz jó. El kéne kicsit gondolkodni azon, hogy kiknek van az oldal szánva: a fangörcsöknek vagy akik lehetnek egy normális közösség építőelemei. Ez utóbbiról tudom, hogy álom, mert az értelmesebbje már rég kihúzta magát ebből vagy csak épp most nyílik a szeme és kezd egyre nagyobb mértékben beleszarni az egészbe, mert hogy ez jobb nem lesz, az hétszentség. Maradnak az előbb említett réteg, akiktől jönnek a hasonló mondatok, kijelentések:

Tipikus magyar mentalitásnak lehettünk tanúi, ez kétségtelen. (…) Erre igenis van kereslet, még ha egyeseknek ez teljesen értelmetlennek és akár ‘szenzáció hajhásznak’ is tűnik. 

Nagyon magyar mentalitás gyűlölni a bulvárhíreket és az a baj, hogy sajnos van kereslet. Mert az igazi problémákról így terelik el a figyelmet. „Államcsődöt jelenthet Olaszország… Hopp, új hír érkezett, Silvio Berlusconi miniszterelnök 17 éves prostituáltakkal bulizott a nyári rezidenciáján…” – Pontosan így megy ez.

Szerintem igenis inspriáló, hogy ez a fiatalember kitört. Nem elmenekült, hanem volt mersze felállni és új életet kezdeni, ahelyett, hogy telesírta volna a világot azzal, hogy nekem milyen rémes az életem.

Épp annyira inspiráló egy negyedrangú shounen manga nyámnyila alkotójának története, hogy a bűzölgő kutyaszart igyekezzek méretben és szagban felülmúlni.

Lehet ám utána csinálni (tudom, elcsépelt, gáz kifogás, de komolyan gondolom, a lehetőség nyitva van, hogy mindenki a saját szakterületén csak feleennyit is fel tudjon mutatni).

Ó, a szokásos mondat, védekezés. Van még olyan szakterület, ami nincs előrehaladva, lehet újat alkotni, vagy épp az új alkotás alatt áll és oda is engednek a bográcshoz? Aligha…

Ö nem egy foszer hanem az istenek felett állo istenség!!! 

Nem, ő is emberből van, a halála után nem pótolhatatlan, ahogy senki sem az. Ja, és nem fog vaslándzsát forgatni a mennyekben valkűrök hada mellett, se nem villámokat szórni, se nem hétfejű sárkánykígyókat nyakazni, se halott bátyát több darabból összerakosgatni, hát még nem a világ szélére elmenni és a halálból visszajönni.

Szóval ennyi. Ismét egy pont, hogy miért határolódjak el az animés közösségtől meg a közösségi portáljuktól. Innentől kezdve kész, bulvártémát lezárom. Ha ennyire baj, hogy valaki nem akarja, hogy a közösségi portál egy második Sankaku Complex legyen, akkor lelke rajta, mert akkor a sok IQ-betyár fangörccsel addig sem én nekem kell a kicsiny lelkét ápolgatni, hogy miért nincs már kövi rész, vagy menjen a nyáladzás patakokban, hogy a Dunán és Tiszán újabb zöldár vonuljon. Hogy Doug Walkert, a Nostalgia Criticet idézzem: „NO. NO… NO! NOOO!”

Oszd meg másokkal is:

11 thoughts on “Rivotril-immunitás után szabadon

  1. Hadd tegyem hozzá, hogy az első idézet írójától vicces volt látni, hogy a „magyar mentalitást” szöveget, mikor a bulvárzabáló népség szokott erőteljesen irigykedni, akiket kiszolgál az oldal a mostani formájában.

    „egy második Sankaku Complex legyen”
    Második és másodrangú, mivel a Sankakus kommenteket néha jókat kuncogok… XD

  2. A cikket és a kommentjeit a reggeli kávém mellett „élveztem” munkába menet előtt. Tiszta élvezet volt. Már maga a cikk is érdekes grimaszokat váltott ki belőlem (ilyenkor nem bánom, hogy nincs tükör a konyhában xD), de a kommentek vitték a pálmát.
    Az a sok eszes, doktori címre pályázó pszichológusjelölt… mindenkinél jobban tudják a tutit.
    ÉS EGYMÁSNAK ESNEK. EGY ILYEN CIKKEN.
    Az agyam eldobom.
    Amúgy az oldallal, azon belül is a cikkekkel semmi bajom. Ők döntik el milyen cikkek kerülnek ki, az olvasó meg maga dönti el, hogy érdekli-e és elolvassa-e azt. A többi az emberi hülyeségen múlik.
    Mellesleg Sankaku jobb ilyen téren. Ott is van pár jó cikk, de mint ahogy Kag is írta, ott a kommenteket jókat lehet röhögni, nem pedig a fejemet fogom.
    Áme… fenét, hisz én ateista vagyok. xD

  3. Az ilyen hírek általában arra jók, hogy a hírt közzétevő oldal is levágja a maga kis szeletkéjét, egy aktuálisan futó hypeból. Maga a hír persze (szokás szerint) értéktelen, tartalom nélküli, érzelmekre ható vacak, de aki rá van függve az animére, annak úgyis mindegy, csak az a lényeg, hogy a kedvencéhez kapcsolódik.

    Nem az embert látják benne, hanem az AoT alkotóját. Ha ugyan ez valami random japán fószerral történne, a kutyát se érdekelné.

  4. „Nem az embert látják benne, hanem az AoT alkotóját. Ha ugyan ez valami random japán fószerral történne, a kutyát se érdekelné.”
    Ja, a bulvár mindig azt veszi elő, aki épp „híres”, és az ő popóját mutogatják benne, esetleg kitalálnak valami műbalhét, ezt a szintet még nem ütöttük meg, de a bulvárosodás elkezdődött, kíváncsi vagyok, hogy az ilyen kamuhírek mikor kezdenek felbukkanni a kedvenc oldalamon.

    A dolog pikantériája az, hogy a kedves admin kiakadt azon, hogy így viselkedik a nézősége, mikor a célközönsége ennek a kategóriának általában ilyen, legalábbis nem sok komoly embert ismerek, aki bulvárt olvas, és bele tudja magát élni ennyire…

  5. Ó, az még hagyján hogy azon akadt ki, de ezen is és elég komolyan butthurt módon reagálta le és behisztizett. Innentől kezdve, ha azt, amit te is mondtál, ezt nem fogja fel, valamint hogy ezt elkerülendően elég lenne nekik a folyamatosan keresett aktuális blockbusterre nyáladzó jóskapisták tömege – akik egy poszttal feljebb se bírnak olvasni -, akkor nagyon nem bírom sajnálni őket, mert ez azt jelenti, hogy ezzel az egésszel maguknak keresik a bajt a szenzációvadászattal vagy azok engedélyezésével. Az oldal elég durván identitásválságban van, nem tud mit kezdeni azzal, hogy egyszerre akar sokat markolni, valamint hogy a közösségi portál és a fansubberi portál elég összeegyeztethetetlen dolog, az egyik érdeke üti a másikét, akármennyire is akarnak lavírozni a kettő közt.

  6. Hogy őszinte legyek, párszor belekukkantok a bulvár hírekbe itt-ott. De nem vagyok elragadtatva tőle, általában ilyen reakciót vált ki belőlem: „megint egy újabb információ, amire nem volt szükségem”. 😀

  7. A legrosszabb az volt, hogy szándékosan etették a trollt. Érdekes, nekem sosem volt komolyabb összetűzésem senkivel AA-n, pedig elég sok topicban ott szoktam hagyni a véleményemet. Az effajta emberi hülyeségen pedig már nem tudok röhögni, inkább kínosan érzem magam. Már Junchi blogján is említettem, hogy lassan hanyagolnom kéne AA fórumát.

  8. Na igen, s ha azt vesszük, nem egyszer. Tanulmányozgattam kicsit a németek felosztását, sőt, mostanság eljárok az egyik nagyobb osztrák csapat IRC-jére, velük beszélgettem arról, hogy milyen a hazai rendszer. Ők is azt mondták, hogy ez így eléggé skizofréniagyanús. Én meg kivonultam AA-ról, most már másodjára és végleg (azaz addig végleg, amíg bizonyos hozzáállásokon nem változtatnak és kezdik úgy működtetni a site-ot, ahogy azt egy közösségi portáltól minimálisan elvárható – mert főként ezen oldala végett jár oda a tömeg, nem azért elsődlegesen, mert fansub).

  9. A cikket magam is olvastam amolyan unott fejjel, „áh, reklámozzunk egy amúgy is agyon reklámozott animét/mangát… csak minek?” gondolatmenet kíséretében. Ezt meg is osztottam volna a néppel (úgy se érdekel, ha nekik nem tetszik ezen vélemény), de sajna már lezárták a topicot. Nem olvastam végig az összes kommentet, de amit igen, az agyhalál közeli állapotba taszított, szóval gyorsan passzoltam is a dolgot. A „fórum” nekem marad itt annyi, hogy néha beröfögök pár sort, meg véleményezem a műveket… nincs kedvem idiótákkal leállni vitázni. Egy game oldalán már 6 éve fórumozom (ott is kiégtem a hülyéktől), de összességében már vagy 10 éve fórumozom itt-ott (habár 10 éve bevallom, hülye kis taknyos voltam…) azt kell, hogy mondjam, a mostani fórumozó réteg iszonyat sötét… és persze bunkó.

    A bulvár meg nem érdekel. Vagyis nem tagadom, hogy pl. nem érdekelnek a L'Arc-en-Ciel tagok, de azt hiszem döbbent szem kerekedés lenne ha valami botrány lenne címlapon tőlük. Maradok a Twitter-re kiírt üzeneteiknél 😀
    TV-t meg 2007-től kezdve nézek egyre kevesebbet, mostanság részemről nincsen használva a fekete doboz… 😀 Egyszerűen nem érdekel ki kivel mikor hogyan mit csinált egy kamu sztár világból.

  10. Az hagyján, hogy bulvár, meg hogy én nem ájultam el az AoT-től (úgy általában nem érintenek a hype-ok semmilyen téren, olyan kultúr-alter fazon vagyok inkább), de ahogy megírták! Könyörgöm!
    Nem kéne hagyni, hogy a színvonal így romoljon!
    Bár azóta már ráállítottak lektorokat a cikkeikre, és érezhető is a hatás, így már nyugodtabban olvasok bele mostanság A-A-s hírekbe.

    Viszont a korábbi tarthatatlan állapotok, mikor minden második cikkben szörnyű hibák tömkelegére leltem, és még a címek sem voltak helyesen írva… hát kiakadtam. Nem akarom, hogy ez az oldal elveszítse a… bizalmamat(?).

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük