A távol-keleti animációs ipar története 3.

Kína és Korea animációs őstörténete

A japán animáció nehézkesen feltárható őstörténete után, de még annak kezdeti felfutása előtt tekintsünk ki kicsit az ebben az időszakban igencsak árnyékvilágba szorult „kistestvéréről”, a kínai animáció kezdeteiről.

A kínai animáció kezdeteiről már a sorozat első cikkében említettem pár dolgot, most ezeket eleveníteném fel újból, gyorsan. A nagyon korai, időszámításunk előtti 1. századbeli példák egyikeként tartják számon Ding Huan, Han-kori mérnök zoetrópszerű megvalósítását, amelyre a későbbi feljegyzések úgy hivatkoznak, mint „természetesen mozgott rajta számos fura madár és különös lény”, azonban a megoldásának pontos formája ma is találgatások tárgya.

Out of the Inkwell: Betty Boop (1938)

A modern animációs ipar a Távol-Keleten leghamarabb vélhetően csak két évtizedes csúszással kezdett el meghonosodni Japánban, és az első vetítések is a nyugatiasodó szigetországban történtek. Az első világháború végéig, 1918-ig Kínában még ez sem volt: az első animációs filmet a korabeli újságok szerint Shanghaiban tűzték a mozik műsorára, ami Max FleischerOut of the Inkwell” című sorozatának részei voltak. Ezt követően egyre-másra kerültek kínálatba az elsősorban francia, német, orosz és amerikai animációs munkák, amelyek ihlető forrásként szolgáltak az akkor tizen- és huszonéves Wan fivéreknek, hogy megalapítsák saját stúdiójukat.

A kínai animáció kezdetei

Az első kínai animációs műre egészen 1922-ig várni kellett. Azonban nem önálló játék- vagy kísérleti film volt, hanem ez is inkább a kényszerűség és a korabeli általános szemlélet miatt reklámként jelent meg az akkori Shanghai Kereskedelmi Kiadó számára, amely az ország első és máig fennálló, 1897-ben alapított modern kiadói és nyomdai vállalata. A Shuzendong Huawen Daziji (avagy Kényelmes zhendongi kínai írógép) hossza ismeretlen, mindössze annyi maradt fenn róla, hogy a két idősebb Wan fivér, Wan Laiming és Wan Guchan által készített, amerikai animációs technológiával kísérletező darab volt.

A Wan-fivérek

1924-ben Huang Wennong Gou Qingke (avagy Kutyát szórakoztató vendégek) című jelent meg, amelyet elméletileg a Kínai Filmtársaság rendelt meg, azonban mivel semmilyen más mű nem köthető hozzájuk, gyakorta képezi vita tárgyát, hogy tényleges vállalkozásnak tekinthetjük-e. Ha pedig nem lenne elegendő, maga a kisfilm célja sem teljesen tiszta, hogy reklámcélzattal készült vagy egy korai kísérletezés eredménye.

Ugyanebben az évben jelentkezett a Shanghai Dohányvállalat (ami valójában a Brit-Amerikai Dohányvállalat volt) megrendelésében a Cyrus Young , kínai-amerikai származású animátor készítette Guonian (Új év).

1926-ban mind a négy Wan fivér (Laiming, Guchan, Chaochen és Dihuan) már a 20-as évek elős felében alapított Nagy Fal Filmtársaság égisze alatt folytatta a munkát, a Da Nao Huashi (Fennforgás a stúdióban) fekete-fehér, élőszereplős felvételekkel kombinált rövidfilmmel jelentkezve. Története szerint egy művészt egyik általa rajzolt karaktere megzavarja, majd a papírlapot elhagyva annak stúdiójában kezd el rendetlenkedni. A szóban forgó művészt második fivér, Guchan játszotta el. A 10-12 perc hosszúságú művet ma elveszettként tartjuk számon, és vélhetően az 1932-es első shanghai incidens idején a stúdiót ért bombatalálat következtében semmisült meg.

Shanghai az 1920-as években.
A fejlődés útján

A kínai animáció korai éveire kétségtelenül kijelenthető, hogy a Wan fivérek gyakorolták a legnagyobb hatást. Saját bevallásuk és nézetük szerint a kínai animációnak egyszerre kell tanulságosnak, átgondoltnak és gondolatébresztőnek lennie, miközben a közönség szórakoztatásáról sem feledkezhet meg. Igyekeztek olyan stílust kifejleszteni, amelyen az egyedi kínai jellegzetességek jól láthatóak. Ekkoriban ugyanis gyakori visszatérő módszer volt az élőszereplős felvételek animált karakterekkel keverése. Továbbá az amerikai animáció is egyre nagyobb befolyással kezdett lenni a térségben, mivel a 30-as évek elején kezdték el bemutatni a Popeye és a Betty Boop rajzfilmeket.

Cyrus “Cy” Young (1897-1964)

Az amerikai animáció befolyását jelentősen növelte az is, hogy az első hangos animáció művet a világon az 1928-as Walt Disney és Ub Iwerks jegyezte Mickey egér rövidfilm, Steamboat Willie jelenti, amely során a kép és a hang szinkronban van. A japán animációs ipar ezt 1933-ban, a kínai pedig csak 1935-ben volt képes ehhez hasonlót készíteni, noha ez utóbbi, a Luotuo Xian Wu (Tevetánc) hossza mellett a hangsáv milyensége is kérdőjeles: nem tisztázott, hogy mindössze zenés, vagy tényleges beszéd is elhangzik a mű során.

A 30-as évek végén pedig, a Hófehérke és a hét törpe 1939-es shanghai vetítése jelentett hatalmas löketet a fivéreknek. Két évvel később ugyanis elkészül Ázsia első egész estésnek nevezhető animációs műve, a Tie Shan Gongzhu (A vaslegyezős hercegnő). A 73 perces filmet a Nyugati utazás című regény egyik részlete alapján készítették, fő fókuszának téve meg Sun Wukong, azaz a Majomkirály és a bosszúálló hercegnő párbaját, akinek legyezőjére szükség volt egy lángok által körbezárt parasztfalu megmentéséhez.

A háború és a japán megszállás alatt a Wan fivérek mintegy további 20 animált propaganda kisfilmet készítettek, a hazafias tematikák mellett a megszálló japán csapatokkal való szembenállásról, az imperializmus- és ópiumellenes kampányok keretében.

Szöul az 1890-es években.
Az „ismeretlen” Korea

Nem túlzás azt állítani, hogy a II. világháború előtti évtizedekben koreai animációs ipar nem létezett. Ennek történelmi okai vannak: a félsziget az 1905-ös protektorátusi szerződés megkötése előtt komoly politikai csatározások helyszíne volt, a szerződés aláírását követően 5 évvel később Japán hivatalosan is annektálta a félszigetet. Hogy az első animációs mű mikor érkezett a szigetország vetítőtermeibe, nehéz megmondani. Az egyetlen forrásunk erről Chol Yeong-su 1933-as júniusi vezércikke a Shin Dong-A hírlapban, amelyben kritizálta az eredetiség hiányát, a karakterek leegyszerűsített és repetitív mozgását. Yu Hyeon-mok rendező „The History Of The Development Of Film” című könyvéből azt is megtudhatjuk, hogy a koreai mozik szép számmal mutattak be a japán mellett külföldi, leginkább amerikai, brit, francia filmeket. Hogy a koreaiak számára nem volt ismeretlenek az animációs művek, már csak korszokásból is leszűrhetjük, hiszen a filmek előtt híradót és rövid animált kisfilmeket mutattak be.

Keijo (japán) avagy Gyeongseong (koreai), ma Szöul az 1930-as években.

 

Illusztráció a Gaeggumról (1936)

Az első koreai készítésű animációról, a Gaeggumról (Kutyaálmok) a Chosun Ilbo egyik 1936. november 25-i cikke tájékoztat örömtelien és kifejezetten érdeklődve a mű iránt. A 134 méter hosszú tekercsről ez az egyetlen híradás, azonban utána ismét a csend állt be, így nem tudni, hogy a mű el is készült-e egyáltalán vagy feladták. Utóbbi mellett szólnak olyan érvek, hogy a készítők tapasztalatlansága is közrejátszott az anyagiak mellett, illetve a bemutatásáról sem maradtak fenn beszámolók. Ezen a ponton igazából részletkérdés az elkészülte, hiszen már a próbálkozás is számít, és mintegy további három évtizedig a mai Dél-Koreában nem is létezett animációgyártás.

 

A cikk a Mondo Magazin 2021. júniusi számában jelent meg.


Tie Shan Gongzhu (1941)

Érdekességek a korról:

  • Cyrus Young idővel Walt Disney egyik animátoraként vált ismertté. Dolgozott a Hófehérke és a hét törpe mellett a Bambi, a Fantázia és a Dumbo filmeken is. 1941-ben a Disney animátorok sztrájkja idején hagyta ott a céget és az amerikai légierőnél folytatta munkáját.
  • 1932-ben a legifjabb fivér, Dihuan otthagyta a Nagy Fal Filmtársaságot, hogy saját fényképész stúdiót nyithasson. Csak 1941-ben és 1964-ben tért vissza az animációgyártáshoz, a Tie Shan Gongzhu (A vaslegyezős hercegnő) és a Da Nao Tian Gong (Felfordulás a mennyekben) készítésekor.
  • A Tie Shan Gongzhu nagymértékben rotoszkópos technika használatával készült, és megjelentetése a második kínai-japán háború és a második világháború miatt igen nehézkes volt.
  • Koreai első nyilvános filmvetítésének ideje vita tárgya, általában 1903-at teszik meg dátumnak. Az első saját filmjüket 1919-ben készítik csak el, az Uirijeok Gutut.
  • A Gaeggum nem csak az első koreai animáció, hanem egyben az első hangos koreai animációs mű is, amelyről információink vannak. A Chosun Ilbo cikkéből megismerhetjük a készítőket is: Kim Yong-woon és Im Seok-gi dolgozott rajta a Jeongrium Filmtársaság gondozásában.
  • Korea első animációs stúdióját 1948-ban alapították Phenjanban, amely ekkor már a kommunista népköztársasághoz tartozott.
Oszd meg másokkal is:

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.