„Kérem a következőt!”: Young Black Jack

Már az önmagában öröm, ha olyan speciális területről készül anime, mint az orvoslás. Ezt csak két dolog képes hatványozni: ha egy izgalmas történelmi kontextusba helyezik, így a sorozatot bizonyos szempontból az adott kor vagy időszak drámájává alakítják, illetve ha ez egy klasszikus műszériának egy új eleme. Black Jack karakterének visszatérése egy előzménytörténet erejére is ilyen élmény volt.

Kezdetnek anamnézis…

1968 számos okból sorsfordító év volt a világtörténelemben. A világot lázban tartotta a vietnami konfliktus elharapózásának esélye, megindul a „prágai tavaszként” elhíresült eseménysorozat, áprilisban agyon lőtték Martin Luther King tiszteletest és afroamerikai polgárjogi aktivistát. Nem utolsó sorban pedig világszerte diáklázadások törnek ki a megnövekedett gazdaság miatt tömegében felvett egyetemisták száma, ám az egyetemek befogadóképességének, az oktatók számának korlátozottsága és az elégtelen felszereltség és az elavult tananyagok, az abban uralkodó konzervatív szemléletek és az újszerű módszerek, anyagok sárba tiprása, a társadalmi mobilitás és a végzettek elhelyezkedési nehézségei végett. Ez utóbbiakra az államvezetés a legtöbbször rohamrendőrök hadával, könnygázas tömegoszlatásokkal, többrendbeli letartóztatásokkal, míg a háborús konfliktusokra hadkötelezettséggel, behívó parancsokkal, megszegésük esetén pedig hadbírósággal feleltek. Ez a kaotikus időszak számos mozgalom virágkora volt, köztük a hippikorszak is ekkor élte a önmaga forradalmát.

Ebben a korban tanul orvostanhallgatóként Hazama Kuroo a Hongoshi Egyetemen, és éli meg valamilyen formában a fent említett események javát. Az epizodikus történetvezetés miatt kimondott történetről nem beszélhetünk, hiszen 7 különböző hátterű történetet ismerünk meg a maguk fordulataival és szemszögükkel a történelem sodrásában. Minden egyes eset olyan nyomot, sokszor sebet hagy rajta, amely által apránként a már ismert titokzatos, törvényen kívül munkálkodó sebészorvossá válik, és felveszi a legendás Black Jack nevet.

Előzetes vizsgálati napló

De ki is ez a meglehetősen különös külsővel rendelkező, ám annál tehetségesebb sebészpalánta? Eredeti alkotója Osamu Tezuka, a híres mangaka és neves animátor, akinek olyan itthon is ismert klasszikus műveket köszönhetünk még, mint az Astro Boy, Kimba, vagy a Metropolisz. Ezen kívül híres volt kísérletező szelleméről, próbálkozásairól, így számos művészi kisfilmet is ő rendezett. Ez a mangáira is igaz volt, mivel a berobbanása is az elsőre gyermeteg, karikatúraszerű rajzstílusa mellett komolyabb témákat vetett fel és foglalkozott. A legtöbb esetben társadalomkritikai és környezetvédelmi mondandóval spékelte meg, ezzel indítva meg a mangák majd az animék iparának felvirágoztatását.

Azonban relatíve kevesen tudják, hogy a Black Jack Tezuka hanyatló szakaszában született, amikor a visszavonulást fontolgatta. Az Akita Shoten által kiadott Weekly Shōnen Champion szerkesztője megszánta az akkor 30 éve alkotó művészt, és lehetőséget adott egy 5 részes emlékműként szolgáló búcsúmunka leközlésére. Tezuka ezzel szemben megalkotta a Black Jacket, ami azonnali siker lett mind a régi olvasók, mind az újak körében, így az eredetileg 5 hétnyi engedmény 5 éves együttműködéssé változott, mintegy 230 fejezet formájában. Azonban az emlékmű koncepciója megmaradt, több olyan szereplő is feltűnik a manga során, akik a mester más műveiben korábban szerepeltek. A siker titkának a korábbi stílusával szemben a Black Jack manga realisztikusabb stílusú volt, merészebben nyúlt társadalomkritikához, illetve rengeteget merített orvosi tanulmányaiból is. Ez miatt a Black Jack műve lett a legtöbbször adaptált az életművében (mintegy 10 különböző animeként dolgozták fel a mangát vagy annak egyes szeleteit).

Mindezt azért érdemes kiemelni, mert a már Yūgo Ōkuma rajzolta, és Yoshiaki Tabata írta azonos című, 2011-ben indult (és még abban az évben 2 órás élőszereplős játékfilmet is kapott), eddig 9 kötetet megélt manga, és ennek adaptációja nemhogy nem mentes ezektől, de szabályosan lépten-nyomon, jóval erőteljesebben jelen vannak. Nem csak abban a formában, hogy mondjuk, vitafórumot tartanak az élet értékéről, az elhivatottságról, orvosi elvekről és a kitartásról, hanem egyben ki nem mondva kritikával illetik a megidézett kort, felfogást és a szakmával kapcsolatban ma is élő közhelyeket. Persze, mindez nem működne realitás nélkül, amiből nem lesz hiány. A történelmi kikacsintások mellett ugyanis orvosilag helyén van a sorozat. Nem csak az eredeti alkotók, de az adaptáló stúdió is észrevehetően rengeteg energiát és időt fektetett bele, hogy ne csak anatómiailag, szakzsargon szempontjából legyen pontos, de hitelesen adják vissza a műtétek folyamatát, a páciensek panaszait is. Ebben a tekintetben a leginkább a 1994 és 2009 közt futott Vészhelyzet című sorozathoz hasonlítható, mintsem bármely más kórházsorozathoz.

Előtörténetét és a szereplő kult státuszát tekintve éppen ezért fura, hogy a tavaly májusi bejelentése után mindössze egyetlen előzetest kapott…

Új vizsgálati eredmények

Talán már feltűnt a történet részletesebb leírásának hiányából, hogy a sorozat elsődlegesen nem ezzel fog babérokat aratni. Bár a 7 különböző történet egyenként is erős, mégis a karakterek teszik igazán jelentőssé, és rájuk épített dráma. Igen, ez egy 12 részes karakterdráma, aminek központi szereplője a címben is megnevezett Black Jack. A kezdeti optimista, vidám fiatal, aki azért akar sebészorvos lenni, hogy azt őt megmentő Honma professzor nyomdokain haladva maga is embereket mentsen, nem retten meg a kezdeti kudarcoktól, azonban megjelennek benne az első tüskék, amit a sorozatos személyi tragédiák csak tovább fokoznak. A sorozat végére már egy hitehagyott, kiábrándult huszonévest látunk, akinek már egyetlen lökés kell a lelki csömörhöz. Ez a jellemfejlődés konkrétan maga a sorozat története, ami ebből a szempontból érdekes, és felettébb üdítő koncepcióként hat az utóbbi évek felhozatalában. Továbbá nem adaptálja hűen a mangát, azonban így is egy kerek lezárással teszi teljessé.

Azonban a szem sem marad éhesen: a Tezuka Productions hozta az idei évtől elvárható külsőt. A karakterek kivitelezése egyszerre hordozza magán Tezuka jellegzetes, valamint az adaptált mű modernizált stílusát, és önti nyakon hatásos beállításokkal és a hangulatot jócskán megdobó fényekkel, színekkel. Ahol kell, ott megteremtik a drámai hatásokat, ugyanakkor, hogy ne kelljen a gyengébb idegzetűeknek sem tartaniuk az anatómiailag részletes műtétet kivitelezésétől (és ezzel akár az ájulást is megkockáztatva), a legtöbb dolgot szofisztikáltan, tompítva mutatják be, aminek része a shōnen művekre jellemző elnagyolt általános mozdulat, ami itt nem lesz más, mint a levegőben öles hurkokkal szálló, sötétben megcsillanó öltőfonal.

A hangok közt elsősorban olyanokkal találkozhatunk, akik eddig főleg mellékszerepekben teljesedtek ki, illetve pár ismertebb névvel, akiknek gyakran a puszta említése is csalogató. És itt van a sorozatnak egy igazi gyengéje: a zene, ami nem mondható emlékezetesnek, a nyitó- és a záródal pedig egyenesen kilóg mind stílusában, mind hangulatában. A nyitódal egész konkrétan nincs összhangban a képi világgal, annak hangulatával, így képtelen rendesen megadni az alaphangot a sorozathoz. Az ending ezzel szemben pörgősebb, ám kissé érezhetően egysíkú a dallama. Ugyanakkor képi világa ehhez mérten egyszerű, de felettébb ötletes: egymás mellett pörgő kártyalapokon láthatjuk a szereplők „tezukás” és a sorozatban látható, modern megvalósítását.

Szereplőink közül, noha a címszereplő megy végig a legnagyobb változáson, de nem ő az egyetlen, akit idővel megváltozva látunk viszont. Hazama barátja, Yabu a sorozat elején konkrétan retteg a vér látványától, azonban a vietnami történetívben már jóval edzettebb, és nem riad vissza az operáció gondolatától sem. A Dororóból átemelt szereplő, Hyakki Marou a saját történetívében produkál egyetlen hatalmas pálfordulást, és lehetne még sorolni. Nincsenek elnagyolva a szereplők, megmaradnak a realitás szintjén, még úgy is, hogy Hazama zseniális sebészi képességeihez talán a leginkább Mozart fogható zenei téren.

Végül a diagnózis…

Az év egyik igazi meglepetése volt: kissé hullámzó teljesítménye ellenére is egy komoly, érdekes és izgalmas seinen sorozat lett. Hol torokszorító, hol kimondottan hátat borsództató, máskor pedig a fejünket kicsit megdolgoztató, a karakterek pedig ugyanakkor kedvelhetőek, érezzük rajtuk, hogy hús-vér emberek. És tényleg bátran neki vághat az is, aki még a Dr. House-tól komolyabb szintű orvosi sorozatot csak eltakart szemekkel mer nézni.

Young Black Jack (anime, 2015)
Eredeti alkotó: Yūgo Ōkuma (rajz), Yoshiaki Tabata (történet), Osamu Tezuka (eredeti történet)
Rendezte: Kase Mitsuko
Stúdió: Tezuka Productions
Hossza: 12×24 perc

Young Black Jack (manga, 2011-)
Alkotók: Yūgo Ōkuma (rajz), Yoshiaki Tabata (történet)
Hossza: eddig 9 kötet

A cikk a MONDO Magazin 2016/01-02. számában jelent meg.