A 2026. nyári Fantasy Expón egy félórás rövid előadással érkezem egy eléggé marginális témában. De beszéljen kezdésnek a tartalomleírásom.
Litvánia. Nem sok alkalommal hallhatunk erről az országról, pláne nem az animékben vagy Japán kapcsán. Mégis van kapocs a három kifejezés között. Ezekről a kapcsokról lesz elsősorban szó: mely animékben miképp teszi tiszteletét a Balti-régió ezen országa, amely 2025-ös népességadatok szerint a 3 millió főt sem éri el, illetve milyen kapcsolat fűzi őt Japánhoz a 20. század egyik legsötétebb évtizedeiben, amelynek hatása máig nyomot hagyott a két országban.
Való igaz, viszonylag kevés műben szerepel ez a kis ország. Egyébként nagyon az animésség sincs jelen, a szubkultúrával (és úgy en bloc a geek kultúrával) kapcsolatos boltok nincsenek túlzottan jelen (egyedül Kaunasban futottam bele egy ilyen boltba, a Kuro Nekoba). De egy 2017-es válasz szerint nincsenek is nagyon követői ennek a közegnek, noha Vilniusban egy parkkönyvtár egyik polcán összeszedve találtam japán nyelvű könyveket, mangákat, angolra és litvánra fordított műveket. Szóval, lehet azóta ez legalább változott a világjárvány hatására.
Viszont, mi indokolta ezt a hatalmas kanyart? A válasz meglepően egyszerű: puszta logisztika. Egy félórás laza előadást összerakni nem kunszt, akkor sem, ha nincs rendesen elérhető anyag, mert akkor rá lehet feküdni az előadásmódra. Ténylegesen 4 cím jutott eszembe, ebből az egyik az, amit a reklám képen is alkalmaztam, és az sem közvetlen kapcsolat, hanem nagyon markáns történelmi áthallásokat tartalmaz a történetében a Balti-régió történetével az érett középkori, illetve annak folytatásában a reneszánsz időkkel. És ilyen téren még frissek az emlékek, könnyen mesélhetek róla, minimálisan kell utánanézni mélyebben. Ezen felül egy témarészt Japán kapcsán újra felmelegítek az új ismeretek fényében, és hogy jobban megismerjék ezt a történetet.
A másik indok, hogy jelenleg fordítom a Sora ni Akai Kawa no Hotorit (Red River/The Anatolia Story, vagy tőlem kapott magyar címén: Ahol az ég és a vöröslő folyó összeér), ami a Hettita Újbirodalom idejére kísér el minket az i.e. 14. század idejére. Rengeteg mindenről lehetne beszélni, mert viszonylag történelemhez hű, kisebb-nagyobb pontatlanságokkal, de az amúgy eredetileg shoujo manga szerzője részéről annál nagyobb és mélyebb kutatásra utaló részletek vannak jelen a sorozatban. És erről is lehetne mesélni a sorozat cselekményének fényében, de ugyanakkor esélyes az, hogy valamit egy történelmi ténnyel lespoilerezek előre a jelenleg már 24 részesre bejelentett anime, és hosszabb távon a 20+ kötetes manga kapcsán. Szóval ezzel inkább várok a sorozat lefutásáig, vagy annak közelségéig.
Szóval… mindenki döntse el, hogy szerinte megéri-e beülni, kellően érdekes lesz így is neki, hogy a tőlem megszokott alaposság, mélység most nem lesz jelen, és helyette inkább egy könnyedebb, nyári uborkasalátára hajazó műsorra futja.