A napokban Jedko (avagy Blackbluesocks) blogján jártam, megnézve mi hír az amerikai könyvtártanonc kollegina terepén, s ott találkoztam ezzel a játékkal. Aki ismer tudja, hogy nem szeretem a Madoka Magicát, mivel a 3. részig még szépen halad a sztori, onnantól átcsap műdrámába, picsahisztibe és sorozatos agóniába az utolsó 2-3 rész kivételével, mire megtalálják a fonalat a történetíró és az animátorok. De azt azért elismerem neki, hogy a mahou shoujo műfajra azért volt egy kis hatása, főként a különleges megvalósítás és az erőszak és az ördögi (lélekeladós) leplezetlen bevezetésével. Kvázi egy Faust átiratot kapunk, bár ez az érték önmagában nézve is kevés ahhoz, hogy 7 részen keresztül újra éljük a krisztusi passiót 3x a rinyálás szintjén sokszor. (S azt azért gondolom, hogy a S.T.A.L.K.E.R. játékokra hajazó Coppelion manga anime feldolgozásától is inkább az akciót és a taktikázást, túlélést várom inkább, mint a radioaktív területhuszár diáklányok siránkozását. Na szóval, akkor visszatérve a Madoka-franchise új termékére…
Azonban nem hittem volna, hogy a kis vörös szemű lélektolvajnak én is be fogok dőlni egyszer. Ugyanis regisztráltam itt, hogy egyáltalán a játék oldalára be tudjak lépni és kipróbálni. Az eredmény váratlan volt és meglepő. Gyakorlatilag pillanatok alatt összeraktam a kis karakteremet, s mentem is játszani. A végén azt vettem észre, hogy már 3 órája csak fejlesztem a karakterem, s még csak 7-es szintű boszorka lettem.
Kis karakterem… |
Mint a pillanatképe(i)men is észrevehető, a japánok nem igen törődtek a franchise külföldi dübörgésével, hiszen rajtuk kívül még Amerika is részesülhetett a boszorkainvázióból. Ezzel szemben azért elmondható, ami az online játék egyik jó oldala, hogy különösebb japán tudás nem szükségeltetik, könnyen tanulható a nyelv és az írás ismerete nélkül is. A játék alapvetően egy körökre osztott stratégiai szerepjáték (SRPG), amihez küldetésekre kell mennünk, mindig egy kis gonoszt, majd az adott ötös terepfogat fő bossát kell legyaknunk, hogy ezért Variety Ticketeket, s új kártyákat nyerjünk a tapasztalat pontok és a pénz, amelyekkel a karakterünket tudjuk fejleszteni. A Variety Ticketeket beválthatjuk tárgyakra: a homokszínű átlag kártyákat ad, főleg N-jelzésű közönséges erősítőlapokat és fegyvereket, míg a lila „limitált” feliratosért már egész jó cuccokat kaphatunk. Ezeket a fegyverkártyákat kombózhatjuk, össze is olvaszthatjuk, így erősítve a fegyverünket, adva neki extra sebzést. Fegyvertípusokból van a kard, puska, pisztoly, íj, lándzsa. Érdemes az azonosokat olvasztgatni, ha nem csak a fegyverünk EXP pontjait kívánjuk növelni. A nem kellő kártyákat akár el is adhatjuk, így hozva újabb pénzt a házhoz…
Tiszta indie platform kinézete van. |
A játék menete mindössze annyi, hogy terepet választunk, s küldetést, amelyet többször is megismételhetünk. Sokszor a tallérok és az EXP pontjainkért szükséges is. Az adott terepen egy random generált dobókockával járkálhatunk, így rendszerint kiszámíthatatlan, hogy mikor milyen hatás ér minket: egy ládát nyitva új cuccra lelünk, sebző járólapra állunk, bombára vagy rejtélylapra kerülünk, vagy esetleg plusz jegyet veszünk fel.
A játék alapja Flash, ami annyiban jobb, hogy állítható, optimalizálható a kinézete, ami sok esetben a válaszidőn könnyít nekünk. Ugyanakkor van egy hibája, hogy szeret összeomlani, ilyenkor 1-2 lépésnyi időt elvesztünk mindenestül, a játék újracsatlakozik, s a szerverünkre (4 van) visszatérve folytathatjuk a játékot (2. gomb), vagy le is fújhatjuk a küldetést (1. gomb). Ez esetek az elmúlt napokban igen gyakran előfordultak velem, ugyanakkor a karbantartás is zajlik menetközben a szolgáltató részéről. Az állítható grafika mellett a hangokat is kikapcsolhatjuk, ha éppenséggel elegünk van belőle.
Legalább a harcról elmondható, hogy hátradőlhetek közben nézni az „akciót”. |
A harc rendszer talán a legegyszerűbb. Ez a „lapra állok, várok, kimegyek kajáért és nézem hogy gyakja kis boszorkám körönként a csúnya boss-t” fajta. Nincsenek különleges támadások, nincs választható csapásforma, ami azért nem ártana, hogy ezzel is interaktívabbá lehessen tenni ezt a felét, nem pedig random generált sebzést viszünk be az ellennek, mert olykor ebből csúnya szívások is lehetnek, már ami az életpontjainkat jelenti.
Minden szintlépéssel tudjuk a támadó-, védőértékünket valamint az életerőnket növelni. Azonban egy bizonyos érték felett az ár megduplázódik (+30 pont után a támadó- és védőértékünket pl. 2 pontért cserébe tudjuk 1-gyel növelni). Ez a legtöbb játékban is hasonlóan van, bár a cserébe kapott pontok mértéke változatlan, így előfordulhat, hogy 2-3 szintenként tudunk rendesen fejleszteni magunkon.
Lényegében ennyi a játék, érdemes kipróbálni, aztán meglátja az ember, hogy eladja-e a lelkét, hogy boszorka lehessen vagy sem… Sajnos nekem nincs már meg… Én már aláírtam a felhasználási és a játékszerződést…
/人◕ ‿‿ ◕人\
Hm… nekem mondjuk tetszett a Madoka anime, de maga a franchise valahogy nem vonzz. Mugenhez azért letöltöttem egy-két karit, az újabbak már egész jók. =)
Erről a Stalker szerű manga dologról még nem is hallottam, de a képeket elnézve ez a fajta kontraszt nekem már sok. =) Inkább előveszem akkor a Stalkert, Oblivion Lost modal.