Már egy ideje felkerült YouTube-ra az immár második előadásom, ezúttal a videojátékok filmes adaptációiról. A felvételt a Cosplay.hu készítette, az előadás pedig a most téli PlayIT-en volt. A félórás kiselőadást alább beágyaztam videóként is.
[youtube https://www.youtube.com/watch?v=K3vZLqCP3Cs?list=PLW2R7a3SQk6f36tbtV4WL0qn_QhWCaf5I]
Egy kis kiértékelés a részemről:
Véleményem szerint ez sokkal jobban sikerült, mint az első, pár évvel ezelőtti Mondoconos a rajongói fordítások és a szerzői jog viszonyáról, ami nem volt más, mint a szakdogám nyíltabb prezentációja. Ott sok esetben hadartam, az idegesség miatt légkalapácsként járt a lábam az asztal mögött. Illetve, amit egy ÁJK-s hallgató visszajelzésből kaptam, nem az volt, amire számított (ami miatt 10 perc után ki is ment). Akkor is, és most is azt tudom mondani, hogy ennek elsősorban a perspektívabeli különbség az oka: valahogyan fel kell vezetni a laikusok számára is a témát, körültekinteni a témában, mielőtt fókuszáltan beszélhetünk esetekről, az előadás témáját adó magról. Én ennek vagyok a híve, ha olyan helyen kell előadni, ami nem szakmai fórum. Az előadási stílusomat érintő kritikákat igyekeztem megfogadni, és változtatni rajta.
Most nem volt értelme hadarni. Félórám volt egy 10 perces témáról, amit igyekeztem műismertetéssel feldobni, elhúzni. Történet, háttér, mindazt, amit sikerült összeszednem több toplistás videóról, megannyi kritikai kiértékelésből, vagy egyszerűen a Wikipédiáról és IMDB-ről, ami a fogadtatásukat és pár tényadatot illeti. Nem voltak illúzióim: valamennyire most úgy érzem, előadási stílust tekintve a változás részlegesen megtörtént. De eltelt pár év azóta, legfeljebb kerekasztalokon jelentem meg meghívott előadóként, és a kettő nem azonos felkészülést igényel. Tartalmilag viszont kihoztam azt, amit szándékoztam, és úgy, ahogy akartam – bár még mindig rengeteget impróztam a fogalmazásban, felépítésben. Ez pedig meglátszik.
Előrelépésnek előrelépés, de jócskán van hova még fejlődni, hogy ne csak a csontfal mögött rejlő információmátrixot engedjem szabadjára.
Érdekes történelem óra lett. 🙂 Kicsit elveszettnek tűnsz a színpadon.
Igen, pont a leírt dolgok miatt.