A dél-koreai animációs ipar sötét korszaka 1. rész
Dél-Koreánál ott hagytuk abba a cikksorozat 12. részénél (Mondo 2022/12), hogy a 60-as évek második felére egymást érték az elsősorban gyerekeknek szánt animációs művek, amelyek egyrészről a folklór elemeit dolgozták fel, másrészről az akkoriban még aktuálisnak mondható trendeket lovagolták meg, úgymint a kaijuu filmek.
Az 1967-ben érkezett a gyerekfilmek hulláma a dél-koreai mozikba. Az Ujugoein Wangmagwi (Wangmagwi, az űrszörny) és a Daekoesu Yonggary (Yonggary, az óriásszörny) két dél-koreai kaijuu film, amelyeket a Godzilla, a King Kong, illetve a korabeli amerikai „B kategóriás” filmekben megjelenő különféle nagy méretű teremtmények ihlettek. Ezek a már említett Godzillához hasonlóan a szörnyet egy gumiruhába öltöztetett ember játszotta, aki a felépített makett-tájakat és városokat rombolta le. Az ugyanezen évben három egészestés animációs filmet mutattak még be: a stop-motion animációval készült Heungbu wa Nolbu (Huengbu és Nolbu), a Hopi wa Chadolbawi (Hopi és Chadolbawi), illetve a Hong Gil-dong. A felsoroltak közül az utóbbit mutatták be elsőként, Shin Dong-heon rendezésében, ami hatalmas sikert aratott az akkori mozipénztáraknál. Ugyanazon évben megkísérelte megismételni ezt a bravúrt a Hopi wa Chadolbawival is, ám ez nem hozta az elvárt szintet, ami végett a rendező ott is hagyta az ipart. Továbbá 1968-ban bemutatják az első egészestés, animált science-fiction filmjüket, a Hwanggeum Cheolint (Az aranyszínű vasember), a Son O-gangot, majd következő évben a Hong Gildong folytatását, Robert Louis Stevenson A kincses szigetének feldolgozását, valamint 1971-ben a Hodong wangja wa Nangnang gongju (Hodong herceg és Nakrang hercegnő) történetét és a Beongae Ateom (Villámló Atom) című rajzfilmet.
A politikai helyzet fokozódik
Ez a hirtelen dömping és a közben zajló politikai események azonban stagnálásra kényszerítették a frissen magára talált koreai animációs ipart. 1967-ben Park Chung-hee ismét megnyerte az elnökválasztást a szavazatok 51,4%-ával, ezzel megkezdve alkotmányosan a második időszakát. A következő évben, 1968-ban eltörölték a középiskolai felvételi vizsgákat, valamint elfogadták a nemzeti oktatásról szóló chartát, amely a nemzeti érzületet és az antikommunista irányelveket hangsúlyoztatta ki az oktatásban. Ezzel együtt négy célkitűzése volt: a nemzet felélénkítése, az önellátó felnőttek megteremtése, az együttműködésre alapozó nemzetkép terjesztése, és a kommunistaellenesség támogatása. A valódi céljai ennek a programnak azonban az Első Koreai Köztársaságot megbuktató felsőoktatásban tanulók politikai aktivizmusának csökkentése, és annak megtörése az akadémiai versengés növelésével. Az eredménye felemásra sikeredett: bár csökkent az intézkedések hatására a hallgatói aktivizmus, ám arányaiban továbbra is kirívóan magas volt.
Egy 1969-es alkotmánymódosítás miatt pedig újfent tömegek vonultak az utcára, amely lehetővé tette az elnök újbóli indulását a következő választáson. 1971-ben Park Chung-hee ezt is megnyerte a korábbihoz hasonlóan szoros eredménnyel. Az elnök és az autokratikus vezetése elleni elégedetlenség tovább fokozódott, mivel a gazdasági fejlődés jelentősen lelassult az 1960-as évek végére. A hidegháborús politikában is meghirdetésre került a Nixon-doktrína, amely szerint az Egyesült Államok által gazdaságilag és katonailag támogatott országoktól elvárás lett a megfelelő csapatlétszám biztosítása. Dél-Koreára nézve ezt azt jelentette volna, hogy demilitarizált övezetet javarészt a csapataiknak kellett volna őriznie, csökkentve az amerikai szerepvállalást. 1971 decemberében ezért elrendelte a szükségállapotot, és a saját hatalmát megpuccsolva 1972 októberében feloszlatja a Nemzetgyűlést, felfüggeszti az alkotmányt, és helyette egy újat léptet hatályba (ez lesz a Yushin-alkotmány, vagy „restaurációs alkotmány”), kikiáltva ezzel a Negyedik Koreai Köztársaságot.
A törvényhozás és az igazságszolgáltatás mellett az oktatási irányelvek közvetlen felügyelete is átkerült a kormányzat kezébe. Kizárólag olyan tankönyvek jelenhettek meg, amelyeket a kormányzat elfogadott és támogatta az ideológiájukat, ezzel csökkentve az Oktatási Minisztérium feladatkörét. 1973-ban létrehozzák a Koreai Mozgókép-népszerűsítési Társaságot, amelynek feladata látszólag a dél-koreai filmipar támogatása és fellendítése volt, azonban elsődleges célja annak ellenőrzése, valamint a cenzúra és a kormányzati eszmék terjesztésének elősegítése volt. A filmtörténészek ennek a szervezetnek megalapításával zárják a koreai filmipar 1955 óta aranykorának végét.
Az animációs iparra árny vetül
A politikai helyzeten, valamint a törvényi és irányelvi változtatásokon túl egy másik probléma is hátráltatni kezdte a koreai film- és animációs ipart: a televízió terjedése. A korán érkezett hanyatlás okát napjainkban már inkább ezt nevezik meg, hiszen a klasszikus MGM rajzfilmek és az engedélyezett japán animációs művek jobban lekötötték a gyermekek figyelmét. Olyannyira, hogy az 1972-es Hodong herceg plakátjára kénytelenek voltak reklámszövegként feltüntetni, hogy „színesben jobb élvezetet nyújt és hosszabb is, mint a TV-ben adott rajzfilmek”. Az efféle megoldások azonban nem értek célt, és a korábbi megközelítés, mely szerint az ismert népmesék és történetek adaptációival igyekeznek becsábítani az embereket a moziba, megbukott. A mozikedvet tovább szegték az olyan próbálkozások, mint a Dél-Koreában 1968-ban bemutatkozó Ougon Bat (Aranydenevér, 1967), aminek első négy részét mozifilmmé vágták össze annak tévés népszerűsége okán – rengeteg csalódott nézőt okozva ezzel, akik új történetben reménykedtek. Így az 1972-es War of the Monsters (amely jelentősen merített a Japánban ekkoriban népszerű Ultraman, Godzilla és Gamera címekből) és az 1976-os Robot Taekwon V bemutatása között egyáltalán nem érkeztek és készültek koreai animált művek.
A Robot Taekwon V-t eredetileg a Mazinger Z sorozat ihlette meg, hatása pedig váratlanul nagy lett. Új életet adott az évekig stagnáló koreai animációs és filmiparba. A sikere mellett a kormányzat által előírt nacionalista és antikommunista irányelveknek is eleget tett. Ugyanakkor technológiai szempontból is újított: a háttérvilágítást és a stroboszkóphatást ebben a filmben használták először a dél-koreaiak. A taekwondo harci jelenetekben rotoszkópoltak, ami újfent hatalmas előrelépés. Viszont nem kerülhette el a plágiumgyanút, amit egyesek betudnak annak, hogy több koreai stúdió fogadott el megbízást a japán stúdióktól a magas munkaerőköltségek okán. Ténylegesnek nevezhető döntés csak 2018 júliusában született a Szöuli Központi Bíróságon, ami a Robot Taekwon V-t másodlagos műnek nyilvánította, nem pedig másolatnak.
Az animációs ipar tehát fellendülni látszott, ám a problémák igazából csak ezzel az egészestés robotos filmmel kezdődtek. A forrásanyagok ugyanis itt sokszor kínos hallgatásba burkolóznak: a Wikipédia például teljes mértékben kihagyja a 70-es és 80-as éveket; a 2014-ben a Koreai Kulturális és Információs Szolgálat által kiadott K-Animation: Befriending Children All Over the World című kötet inkább a science-fiction animációk felemelkedését kezdi el taglalni meglehetősen pozitív, de rendkívül szellős formában; a koreanfilm.org oldalon pedig Tom Giammarco kétrészes kutatómunkája noha részletesen foglalkozik ezzel az időszakkal, az 1976 utáni időszakra már nem tér ki.
Megjelent a Mondo Magazin 2024. augusztusi számában.
Tudtad-e, hogy…
- …az egyik első dél-koreai kaijuu film a Pulgasari volt, ami egy koreai mitológiából származó lényt szerepeltetett 1962-ben? Ez a film mára elveszett műként ismert, 1985-ben azonban az észak-koreaiak által elrabolt rendező, Shin Sang-ok újraforgatta. Napjainkban ez utóbbi változat ismert.
- …a Wangmagwi egészen 2022-ig hazáján kívül szinte ismeretlen film volt, mikor az SRS Cinema be nem mutatta a montreali Fantasia International Film Festivalon, majd a következő évben megjelentették az Egyesült Államokban blu-ray és VHS-formátumban is?
- …a Robot Taekwon V-t 2005-ben kapott egy digitálisan restaurált kiadást? Az is teljesen véletlenül sikerült, miután a törzspéldányt elveszettnek, az egyetlen elérhető és ismert másolata pedig silány állapotban maradt meg. A Koreai Filmtanács egyik raktárából került elő egy jó minőségű filmszalagmásolat 2003-ban, amit aztán 5000 ember munkájával 2 év alatt fel is újítottak.
- …a Beongae Ateom Osamu Tezuka ikonikus karakteréről (Tetsuwan Atom) lett mintázva, ám képességei és története merőben eltért az eredetitől?
- …az Ougon Batot tekinthetjük Japán (és egyesek szerint a világ) első szuperhősének, aki 1930 őszén debütált eredetileg kamishibai előadásként? (Összevetésnek: Superman 1938-ban, Batman 1939-ben debütál.)
- …1974-ben alapítják meg a máig működő Sunwoo Entertainmentet, ami ma Dél-Korea egyik legnagyobb animációs stúdiója, és olyan művekben segédkeztek, mint a Beavis és Butt-head, a Darkwing Duck, a Family Guy vagy a The Rugrats (Fecsegő tipegők)?