Korong – Rózsaszín Pitbull: Szén City (2012)

Mi az, ami rikítóbb, mint Kelemen Annácska sötétsége és szövegre ütősebb, mint Pákó magyar nyelvű próbálkozásai? Hát mi más, mint a Rózsaszín Pitbull?! A komlói felállás újabb lemezzel örvendeztette meg a hallgatóit ebben az évben, ismét egy szótrollkodással: Szén City, ami egyértelműen Frank Miller kultikus képregényének és annak filmadaptációja előtti egyfajta tisztelgés. De ha már ehhez nyúltak, akkor felmerül kérdés: most milyen húsba haraptak? Hát még szép, hogy a társadalom velejébe, ismét!

Kezdjük is a korong felállását ismertetni: ismét kap a képébe az egyház, a hívők sokasága valamint az orvostársadalom. Ezek a méretes és szókimondó pofonok nem maradhatnak el a meseszereplők életének pitbullos előadása vagy a Béla-eposz megtoldása nélkül. Már a Bongólia is nagyon komoly korongra sikerült (a Revolúcióval szemben szerintem), így a mérce most aztán magasra került. Nem tudom hova tettem a legutóbb velük szemben, de még ezt is átugrották. Ha trambulinnal, ha nem, de megcsinálták.

Az aktuális probléma mostani feldolgozás “A kurva anyádat” számban hallható, amelyben a magyar egészségügy hanyatlásáért felelős orvosoknak szólnak be. Természetesen, ez is olyan szám, hogy akinek nem inge, az nem veszi magára, de akire egy kicsit is igaz a dal szövege, annak ideje mélyen magába néznie, amíg nem vakul meg. Sajnos a felvázolt probléma igenis valós, amellett, hogy az orvoshiány miatt az orvosok és ápolónők túlterheltek, de ez még nem jogosítja fel az orvosok legjavát arra, hogy a betegre pénzeszsákként tekintsen. Ők nemrég megszívták, miután az új munkatörvénykönyv az intézményre bízza a hálapénz elfogadását, s amennyiben a döntés nemleges volta ellenére is elfogad hálapénzt az orvos, az akkor az állásával játszik. A másik véglet pedig azok, akik a nem tanulással kapták meg a 2-est, s a diplomát, de a gyomrot nem bírja a húgyhólyagtól megkülönböztetni. Hány esetet ismerünk, hogy azt mondta az orvos, hogy nem tudja mi bajunk, vagy nem ismert fel valami egyértelmű dolgot, mint amilyen a stroke vagy a tályog? Na mindegy, ezzel a számmal megkapták.

Aki ismer, az tudja, hogy sem az egyházzal, sem a hívőkkel, se a papokkal, de még magukkal a vallásokkal sem vagyok jóban. Így nekem “Az isten bassza meg” című szám külön üdítő volt: kimondja a vallás eldivatosodását, s azt, hogy sokan, köztük a papok legjava is, csak vizet prédikál és bort iszik. A papokkal van még más gond is, ugye elég csak a ministránsfiúkra gondolni és a hozzájuk fűződő botrányokra, vagy a pápa abortusz- és gumiellenességére. Lehet sarkos példa, de amilyen a világon a hírszerzés, nem ritka eset: adott egy 15-16 éves lány, akit megerőszakolnak. Az most hordja ki a gyereket és nevelje fel? Arról nem beszélve, hogy kiesik a korosztályából azzal, hogy a tanulmányait is meg kell szakítania. Természetesen, aki önhibájából és önakaratából okozott magának ilyen galibát (mondjuk egy házibuli alatt, a kurvás viselkedés/öltözködés), az megérdemli — de ez most mellékes. Az, hogy a vallás pedig divat lett… nem tudom mit szóljak, mert leginkább egy felekezet jut eszembe, ami nekem a legtöbb fejtörést és morgás tárgyát okozza, s ezek terjednek a leginkább, miközben a legtöbbször a józan észnek is ellentmondó dolgokat “tanítanak”…

Az album címadó dala, a “Szén City” Komló hanyatlását és a legtöbb bánya- és olvasztóváros sorsát meséli el. Ilyen még Ózd, hogy egy ismert példát mondjak, de ugyanakkor Dunaújváros is hanyatlik. Ez meglepő módon nem amolyan beszólósra sikerült, hanem inkább a tömény és rideg valóság feltárását, őszinte megmutatását.

A lemez leginkább pozitív meglepetést okozó száma a “Könnyű halált hozzon a szél”, ami elégikus hangulatú, afféle jókívánság és végakarat elegye. Teljesen elütne az album tartalmától, ha nem lenne kellően vegyes felvágott a korong.

Asszem többet nem is kell mondanom a korongról, hallgassátok! Itt van egy személyes válogatás a legjobb számokról. Polgárpukkasztásra fel!